Hangszóró2000 fórum

Teljes verzió: TL hangdobozok
Jelenleg könnyített verzióban tekinted meg a fórumot. Megtekintés teljes verzióban teljes formázással és grafikai elemekkel.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
Léva Írta:Sajna nem reagál a merevítésre sem a rezonancia. Sad (szorítókkal próbáltam)
Kezdek tanácstalan lenni. .oh.
Szoba.
Ha úgyis kisérletezel, f-ordítsd meg próbaképp a hszt.

doki, 2-300Hz-nél szoba? .forog. Mekkora az a "szoba"...
230 Hz-hez kb. 75 cm-es távolság tartozik, nagyjából ennyi a zárt véged és a doboz teteje közt a távolság.
A zárt vég és a forduló között két, egymáshoz közeli félhullámú rezonancia alakul ki:
- az egyik a zárt vég és a doboztető között (akinél lent van a forduló, az konvertálja át dobozaljra),
- a másik a zárt vég és a válaszfal teteje (alja) közt.
Ezeket a rezonanciákat a forduló kialakításának finomításával lehet csökkenteni, de megszüntetni nem.
Radikálisan lehet viszont csökkenteni egy rezonanciát azzal, ha a hangszórót a csőszakasz közepére helyezzük: ekkor a rezonáns frekvencián a hangszóró mindkét visszaverődési ponttól lambda/4-re lesz, a visszavert hullámok 180 fokos fáziskéséssel érnek vissza a hangszóróhoz, kioltás jön létre.
Párhuzamos falú csőnél egyszerű a helyzet, de szűkülő vagy táguló csőnél próbálgatással kell megkeresni a cső virtuális közepét, ez a fizikai középtől a szűkebb szakasz irányába tolódik el.
Ha a hangszórót a zárt végtől számítva a két rezonancia lambda/4-e közötti távolságra tesszük, akkor be lehet játszani, hogy mindkét rezonanciát csökkentse valamekkora mértékben, a két eredeti rezonancia között viszont biztosan egy nagy kioltásra számíthatunk.
Akkor most csináltasson Léva még egy dobozt?
Június 7-én ugyanezt a hangszóró-elhelyezést javasoltam Lévának e-mailben, hogy ne jöjjön létre ez a rezonancia Sad
Szia

Mutatnál egy rajzot a mostani dobozról?

Bónusz kérdés:
Pont ilyennek képzelted el a dobozt, amilyennek Léva elkészítette? Mert ha igen, akkor
bizonyára téged is meglep a rezonancia létrejötte.
Olvasd vissza Peti.
topeti Írta:Szia

Mutatnál egy rajzot a mostani dobozról?

Bónusz kérdés:
Pont ilyennek képzelted el a dobozt, amilyennek Léva elkészítette? Mert ha igen, akkor
bizonyára téged is meglep a rezonancia létrejötte.
Nem tudok mutatni, hiszen én sem láttam. Van egy előzetes rajzom, amin bejelöltem néhány javaslatomat, de az eredeti rajz Mócsing és Léva szerzői jogait képezi Smile
Nem lep meg a rezonancia létrejötte, azt előre megjósoltam, és annak csökkentésére adtam javaslatokat.
Nem sértődöm meg, ha nem fogadják meg a tanácsaimat, hiszen mindig a kételkedés vitte előre a világot; ha mindig csak az általánosan elfogadott elveket használnánk, akkor még a kerék se lenne feltalálva.
shalafi66 Írta:Olvasd vissza Peti.
Szia shala
Visszaolvastam két oldalnyit, most már világos.

fdsa Írta:Van egy előzetes rajzom, amin bejelöltem néhány javaslatomat
Erre az előzetes rajzra kiváncsi lennék Smile
Én azt hittem követték a tervedet, és ezért lepődtél meg a reflexiókon, de igy már más.

Apropó
Van a fejecskédben egy olyan TL dobozterv, amiben alig van reflexió? Smile
Ha kérhetem, ne Karlsont mutass, hanem hajtott TL-t. Az mindegy, hogy egyenes vagy szűkülő.
topeti, nagyon makacs vagy Sad

[Kép: LevaTL2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]

A képre én a piros vonalakat, a hangszórót az általam javasolt helyén, valamint a bal oldali hullámokat rajzoltam.

Egy hajtogatott TL-nél a zárt vég és a forduló, valamint a forduló és a nyitott vég között törvényszerűen kialakul egy-egy rezonancia (nem is egy-egy, hanem kettő-kettő). A fenti rajzon van még egy 90 fokos forduló, így ebben kialakul egy harmadik rezonancia is; a két forduló között.
Ezeket a rezonanciákat ott lehet csillapítani, ahol a hullám sebessége maximális. Egyenes csőnél ez a pont a két reflexiós pont között pontosan középre esik, szűkülő vagy táguló csőnél a szűkebb rész felé tolódik. A betett csillapítással természetesen újabb reflexiókat okozunk az eredeti reflexiónk frekvenciájának kétszeresén, amit aztán újra csillapíthatunk Smile.

A fordulónak a rajz szerinti kialakítása nem jó. Ha a hullám úgy terjedne, ahogy szeretnénk, tehát szépen befordulna a kanyarban, akkor nagyjából azonos keresztmetszeteket látna a fenti esetben. De nem úgy terjed. A válaszfal tetején a keresztmetszet hirtelen kétszeresére növekszik, bármit is csinálunk. Legújabb megfigyeléseim szerint jó eredményt ad, ha növeljük a 45 fokos terelőlapok méretét, és ugyanakkor a válaszfal magasságát is. Pl. a tetőnél a két terelőlap távolsága D/(gyökkettő), és a válaszfal ott ér véget, ahol a két terelőlap távolsága D*(gyökkettő), vagyis a két méret 0,707*D, ill. 1,414*D, ahol D a forduló előtt a doboz mélysége. Ez együtt jár azzal is, hogy csökken a tetőnek a csőre merőleges felülete, így valamivel kisebb lesz az onnan történő reflexió.
Ez a hangszóróelhelyezés biztos nagyon jó ,csak randa . .ok.
Mócsing Írta:Ez a hangszóróelhelyezés biztos nagyon jó ,csak randa . .ok.
Nem is egészen jó, mert a válaszfal közepének magasságába rajzoltam, az uralkodó rezonancia pedig a fenti doboznál a zárt vég és a doboztető között alakul ki. A pontos helyét az adott darabon lehetne bejátszani, de nekem olyan nincs. Ki is lehetne számítani az optimális helyét, a zárt vég - doboztető felezésénél biztosan magasabbra esik a szűkülés miatt, de a forduló kialakításán is kellene még módosítani.
Üdv a népnek!

1 gyors reagálás.
Az új doboz már módosult, sőt az előző sem a rajz szerinti volt már. (párx már el is mondtam)
Asszem a módosított rajz megvan, meg elküldöm Fdsa-nak tanulmányozásra.
Még arra is gondoltam, h a válaszfal rezonál, bár ezt nem tartom valószínűnek.

Mócsing, kösz a bíztatást.
Hello mindenkinek!

Már régen meg akarom kérdezni, ennek a fajta TL elrendezésnek amit alább fdsa betett illetve amilyet léva épített, van valami előnye azzal szemben mint amivel én próbálkoztam jelesül, a hátul-felül lévő kilépőnyílásnak. Mert nekem az nem tetszik benne, hogy a hsz-ről lefelé és fölfelé is indulnak hanghullámok, és lefelé levan zárva, és onnan kicsit késve indul a visszaverődés a nyitottvég felé mint ami közvetlenül a hsz-ből megy, vagy ennek nincs jelentősége? Vagy ez csak annyit számít, mint a reflex dobozoknál, az előre v. hátra reflexcső?
Léva Írta:Mócsing, kösz a bíztatást.
Nagyon szívesen . Ha kell még ,szólj nyugodtan .
néhai Írta:Hello mindenkinek!

Már régen meg akarom kérdezni, ennek a fajta TL elrendezésnek amit alább fdsa betett illetve amilyet léva épített, van valami előnye azzal szemben mint amivel én próbálkoztam jelesül, a hátul-felül lévő kilépőnyílásnak. Mert nekem az nem tetszik benne, hogy a hsz-ről lefelé és fölfelé is indulnak hanghullámok, és lefelé levan zárva, és onnan kicsit késve indul a visszaverődés a nyitottvég felé mint ami közvetlenül a hsz-ből megy, vagy ennek nincs jelentősége? Vagy ez csak annyit számít, mint a reflex dobozoknál, az előre v. hátra reflexcső?
Mivel,hogy rezonátor,ezért pont ugyanakkor lép(90fokkal később,ha minden igaz,vagy 270) ki a "rezonált" hang elől,v. hátul.Az likhely inkább abban számít,hogy mekkora "hangerő" lesz a hallgatásnál,illetve a "falratolhatósági" képességén alakít...szerintem.
A hangszóró középpontjának távolságát a cső zárt végétől M. J. King "offset"-nek nevezte el. A hatását talán úgy lehetne érzékeltetni, mintha egy hintát lökdösnél: a cső végére tett hangszóró megfelel annak, hogy közvetlenül az ülőkét lökdösöd, az offset növelése pedig annak, hogy a kötelet lökdösöd, egyre távolabb az ülőkétől. A cső saját rezonanciája nem változik a gerjesztés helyétől, ahogy a hinta lengésideje sem, csak a lökdösés hatásfoka romlik.
Fellépnek persze újabb rezonanciák a hangszóró és a cső szája, illetve a hangszóró és a cső zárt vége között. Az első segít kitölteni azt a lyukat, ami esetleg keletkezik az átvitelben a cső rezonanciája (F1) és a membrán rezonanciája (F2) között, a második pedig segíthet kioltani a káros rezonanciákat (F3, F5, F7). Azon a frekvencián, ahol a hangszóró távolsága a zárt végtől lambda/4, a zárt végről visszaverődő hullám ellenfázisban találkozik a membránról kiinduló hullámmal, és kioltás keletkezik. Ezért egyesek a cső 1/3-ára teszik a hangszórót, hogy F3-at egyszerűen kioltsák. Ez ugyan előnyös, de MJK megfigyelései szerint több hátránnyal jár, pl. F1-en a hangnyomás erősen lecsökken. Emiatt a 0,2-es offsetet javasolja, bár - mint megjegyzi - optimális megoldás nincs.
A cső összehajtása újabb rezonanciákat hoz be. Ha a forduló miatt keletkező reflexiókat nem sikerül csökkenteni, akkor az F2 frekvencia uralkodik a hangzásban, F1 pedig nagyon halk lesz.
Néhai, van 1 ciare hsz-készletem, az pont olyan elrendezésű dobozt fog kapni, mint a Tied.
Majd elmondom mi a különbség a 2 között, de szerintem nem sok, csak a hangolással lesz másféle a játék. Smile

Mócsing, igazán önzelten vagy. Smile
doki,

Én is ilyesmire gondoltam.

léva,

Majd számolj be, gondolom úgyis felrekod ide ha kész lesz.

fdsa,

Akkor ezekszerint, tökéletes TL-t nem is lehet építeni, magyarul a parazita rezonanciákat nem lehet teljesen kipusztítani?

Shala, igazad van, de akkor Harry SUB topikos hozzászólása sem (fehér betű).
néhai Írta:Akkor ezekszerint, tökéletes TL-t nem is lehet építeni, magyarul a parazita rezonanciákat nem lehet teljesen kipusztítani
Kedvenc brazil íróm, Jorge Amado mondása szerint
"Egy férfi nem hálhat a világ összes asszonyával.
De törekedni kell rá!"

Annyira azért lehet csillapítani őket, hogy 2-3 dB-nél nagyobb kiemeléseket ne hozzanak létre. A maradékot pedig lehet még úgy is csökkenteni, hogy ezek a rezonanciák ne essenek egybe a zenei hangokkal, hiszen elsősorban zenét hallgatunk a hangszórókon.
A szimfonikus zenekarban előforduló legmélyebb hang 41,2 Hz. Ha erre a frekvenciára hangoljuk a csövet, akkor ennek a harmadik felharmonikusa 123,6 Hz lesz, amely majdnem egybeesik a 123,47 Hz-es E hanggal, ötödik felharmonikusa 206 Hz, még nagyon közel esik a 207,6 Hz-es G# hanghoz, hetedik felharmonikusa viszont elég messze esik mindkét szomszédjától. Kereken 40 Hz-re hangolva a 120 Hz-es F3 szomszédos zenei hangjai 116,54 Hz és 123,47 Hz, a 200 Hz-es F5 szomszédai 195,99 és 207,65, a 280 Hz-es F7 szomszédai 277,18 és 293,66 Hz.

Az oldalfalak méreteire se árt a hasonló adatokat megnézni.

De hogy ne legyen minden tökéletes, így csak a temperált skálával működő hangszerek hangjait vettük figyelembe, egy vonós hangszeren pl. az előadó nem ugyanazt a hangot fogja le cisz-ként, mint desz-ként, pedig a zongorista ugyanazt a fekete billentyűt üti le mindkét hang esetében.
Örülök, hogy azért nem lehetetlen jó TL dobozt csinálni Wink
fdsa Írta:Nem is egészen jó, mert a válaszfal közepének magasságába rajzoltam, az uralkodó rezonancia pedig a fenti doboznál a zárt vég és a doboztető között alakul ki. A pontos helyét az adott darabon lehetne bejátszani, de nekem olyan nincs. Ki is lehetne számítani az optimális helyét, a zárt vég - doboztető felezésénél biztosan magasabbra esik a szűkülés miatt, de a forduló kialakításán is kellene még módosítani.
Hát igen, mindig ez az alapprobléma, hova tegyük a hangszórót és a fordulónál kialakuló állóhullámot
hogyan lehetne csökkentei. Mi okoz több gondot; a rossz hangszóróelhelyezés, vagy az F3-F5-F7 rezonanciák?
Fordulókialakítás... az általad rajzolt doboz esetén a terelőlapot éppen a doboz nettó mélységének
a közepére helyezted. Mi van, ha a terelőlap úgy van kialakítva, hogy a TL alagút felénél legyen
143,5mm széles? Úgy értem, ha a terelőlap nem egy egyenes deszkalap, hanem egy baseballütő formához
hasonlító, a végén íves, és kicsit kiszélesedő forma? Mintha láttunk volna már ilyen rajzot...
Ha a fordulónál kialakuló állóhullámot létrejöttének helyét ki lehet számolni, akkor egy gonddal kevesebb.
Ezesetben a hangszóróelhelyezés a perdöntő.
Bocs csak hangosan gondolkodtam és leírtam a gondolataim.
néhai Írta:Örülök, hogy azért nem lehetetlen jó TL dobozt csinálni Wink
Nem lehetetlen jó zongorát se gyártani, mégis van több száz vagy több ezer fajta. Zongorahúrt sokkal kevesebb cég gyárt, tehát ugyanabból a drótból ki ilyen, ki olyan hangot hoz létre.

topeti Írta:Hát igen, mindig ez az alapprobléma, hova tegyük a hangszórót és a fordulónál kialakuló állóhullámot
hogyan lehetne csökkentei. Mi okoz több gondot; a rossz hangszóróelhelyezés, vagy az F3-F5-F7 rezonanciák?
Fordulókialakítás... az általad rajzolt doboz esetén a terelőlapot éppen a doboz nettó mélységének
a közepére helyezted. Mi van, ha a terelőlap úgy van kialakítva, hogy a TL alagút felénél legyen
143,5mm széles? Úgy értem, ha a terelőlap nem egy egyenes deszkalap, hanem egy baseballütő formához
hasonlító, a végén íves, és kicsit kiszélesedő forma? Mintha láttunk volna már ilyen rajzot...
Ha a fordulónál kialakuló állóhullámot létrejöttének helyét ki lehet számolni, akkor egy gonddal kevesebb.
Ezesetben a hangszóróelhelyezés a perdöntő.
Már a mikrohullámú tápvonalaknál megfigyelték, hogy a tápvonal ívelt hajlítása reflexiót okoz, ezért pl. a koax kábelekre is elő van írva, hogy mekkora lehet minimálisan hajlításkor az ív sugara. A TL hangsugárzóknál alkalmazott 180 fokos forduló nagyon durva, a belső sugár rendszerint 9-9,5 mm, a külső pedig 150-200 mm, a reflexió mértéke pedig valószínűleg a két sugár arányának a függvénye, R2/R1=1 aránynál a reflexió nulla. Cortez rajzolt a Terminálon egy olyan baseballütő formát, de szerintem azóta se ragadott fűrészt a kezébe, hogy megépítse.
Próbáltam egy olyan megoldást, hogy a fordulóban több koncentrikus félhenger van, valamit segített, de nem az igazi.
A fordulónál két helyen alakul ki állóhullámot okozó reflexió: a válaszfal tetején és a doboz tetején. Akkor egy gonddal kevesebb Smile
Azé megsúgom,még mindíg jobb a tl(minden nyűgjével),mint az uborkásüveg,persze szvsz. Wink .haha.
Mi az az uborkásüveg? 8)
néhai Írta:Mi az az uborkásüveg? 8)
BR. Smile
Most kérdezzem meg, mi az a BR? Kicsit bővebben Wink, Most hogy gondolkodtam egy kicsit Bass Reflex? Nyertem?
[Kép: icon_elso.gif] nyertél, de nem hangszórót. .nyelv.
Ez is valami .haha.
Mócsing Írta:Jó mély-közép hangját vétek tönkretenni ilyen nagy induktivitással .
Akkor már csak a kompenzáló mágnest kellene kidobni, és egész jó hangot kapnál Smile
Nerossz ötlet ,kipróbálom mágnes nélkül is . Nincs ráragasztva . Egyébként egész jó a hangja így is . Csináltam méréseket , azok szerint a mágnes csak 100Hz alatt okozott változást az átvitelben . Valószínü rezonancia miatt volt egy púp ,azt szépen lehuzigálta .Gondolom a megnövelt elektromos jóságitényező miatt . Nemhinném hogy sokat rontana a hangján . Az a baj, a mágneseket nemlehet relékkel , fö le rakosgatni. . Sad
Próbáld meg másképp csökkenteni a rezonanciát. Keresd meg a rezonáns frekvenciát, és a zárt végtől lambda/4-re tegyél valamit, csak ott lehet megszüntetni az ilyeneket.

Szerk.: persze a csökkenő keresztmetszet miatt át kell számolni a hullámhosszt a rövidülésnek megfelelően.
Megnéztem ,53Hz-nél van a púp ,30-on meg egy gödör minimuma /oda van méretezve a csőhossz / Megpróbáltam föltenni a mérést ,nemsikerült . A mágnes mindkettőt szépen kisimitja .
Ez impedanciamenet vagy hangnyomás? Smile
Ha hangnyomás, akkor az 53 Hz-nek keresd meg a negyedhullámhosszát, és ott csillapítsd a hullámot. Ha ezt sikerül jól csillapítanod, akkor megjön a hangnyomás a 30 Hz-en is.

Nálam hangnyomásban 30 Hz-en van egy gödör, de tudom, hogy a szobám belmagassága 2,70 m, és emiatt van egy kioltás. Igaz, a hangolási frekvenciám kb. 50 Hz.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36