Hangszóró2000 fórum

Teljes verzió: TL hangdobozok
Jelenleg könnyített verzióban tekinted meg a fórumot. Megtekintés teljes verzióban teljes formázással és grafikai elemekkel.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
Változott a terv egy picit.
Mélyközép: HA 17 1544-634
Magas: HG 1,9-623
Váltási freki: 2500Hz

Jelenlegi terv szerint egy 2m hosszú, enyhén szűkülő
TL lenne.
De jó lenne-e? Milyen váltó kéne hozzá?
Soros/párhuzamos? Mennyi db/oktáv lenne megfelelő?
Olvasgatom már a témákat (váltó, TL tervezés), de elég
még egyértelműen segítségre szorulok. A fent leírt
paraméterek lennének a kiinduló pontok, amiket finomítani
kéne, hogy minél jobb legyen Smile
HG 1,9 kb. 5k-tól jó.
zupp87 Írta:HG 1,9 kb. 5k-tól jó.

Akkor viszont másik mélyközép kell hozzá.
Melyiket javasolnátok a HA17/18 szériából?
A 620 jónak tűnik hozzá 5K-nál.
Milyen váltót javasolnátok ehhez a
pároshoz?
Nem tudom, honnan nézed, de a HA17-582 szembetűnően jobb. Az 1,9-es dóm pedig nem működik kétútban. Eleve, ez a mélyközép jobb magashangszórót érdemel sztem, mint a H2000 dómjai.
620-639 -hez 12/12 dB, 3 kHz -en váltva . Külön baffle steap kompenzálás, L-pad . Az én soros váltómnak jó a hangja ,viszont vannak bogarai .
Mócsing, akkor a többit itt. Ezt a váltót építettem meg a dobozhoz:
[Kép: valto_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]
Havernak tetszik a hangja. Én meg csak informálódok, miket lehet még csinálni vele. Most ezt a csillapítóanyagot még berakom neki, aztán mondjuk azt hogy kész Big Grin

Viszont, ha már itt vagyunk, egy kicsit kérdeznék a saját tervemmel kapcsolatosan is. Itt van 2db HA15-618 hangszóró (610 van ráírva, de multiméterrel megmérve az egyenáramú ell.-át, 8 ohmosnak kell lennie Rdc=6,6 ohm, picit lehet h pontatlan a műszerem, de akkor is 6 ohm megvan). Szóval ezzel szeretnék összehozni egy állandó keresztmetszetű, félbehajtott tl-t. A hossza nem tudom mennyi lesz, úgy 1,5 méter körül lenne, de így meg elég hülye dobozméret jönne ki. Ha lehet akkor hosszabbra csinálom. (vagy milyen ötletetek van, hogy legyen egy 1,2 m magas állódobozom?Big Grin ) Egyszer már leírtam a gondolataimat Smile Szóval inkább a váltóhoz kellene egy kis segítség, hogy legyen valami amivel el tudok indulni. (a 618 már tuti, magasat nem tudom milyen lesz, esetleg mit ajánlotok?)
Bocs Mócsing véletlen eltüntettem egy hozzászólásod az utolsót, pedig csak válaszolni akartam rá, írd már le újra légyszi.
Mócsing Írta:http://reg.imageshack.us/content.php?page=blogpost&files=img147/5315/tlha620impedancia.png

Inkább ide tettem az impedanciamenetet , elméletileg .
No ugye, megy ez! Smile
A kb. 63 és 66 Hz-es rezonanciákból ki lehet számítani a válaszfal teteje és a doboztető közti távolságot.
A 200 Hz-es rezonancia egy szép földöntúli hangot kölcsönöz a cuccnak, ez egy 86 cm-es válaszfal két vége között jön létre.
A 300 Hz-es rezonanciát egy 57,3 cm-es csőszakasz okozza.
A cső szűkülése miatt ezek effektív hosszak, a fizikai méret ennél kicsit kisebb lehet, ha hiszünk MJK eredményeinek.
Amiket írtál ,azok az átvitelben jelentkeznek gondolom .
És hány dB szint változást okoznak ? Mert az egy fontos kérdés lenne tulajdonképpen .
Pl. a 200 Hz-es ?
Átvitelben is, meg időben is.
200 Hz-en mennyit okoz átvitelben ,és időben ??????????????
Konkrétan .
Az is érdekelne a hangszóró Fs-ből hogyan kell a válaszfal vége és a doboztető közötti távolságot számolni ?
Konkrétan? -30dB-n nézve olyan 50ms körül.
Alakul .
És az átvitelben , hány dB-t jelent ?
Mondjuk a 200 -nál levő hatalmas púp a 250 -hez képest ?
A 250 , -30 dB-n nézve hány ms ?
Meg kéne mérni. Wink Mivel nem sok infóm van, így csak saccolni tudom.
Az is több a semminél .
Mócsing Írta:Az is érdekelne a hangszóró Fs-ből hogyan kell a válaszfal vége és a doboztető közötti távolságot számolni ?
A hangszóró Fs-e beépítetlenül valamennyi, de a TL-be építve ez eltolódik a mérés szerint 20 és 30 Hz közé.
A 63 és 66 Hz-re általam saccolt rezonanciáknak semmi közük az Fs-hez, ez a membrán eleje és hátulja közötti távolságból adódik. Ezeken a frekvenciákon ez a távolság megegyezik lambda/2-vel, a fázistolás és az ellenfázisú gerjesztés összege egy 360 fokos fázistolást, vagyis egy pozitív visszacsatolást hoz létre.
63 Hz-es gerjesztés esetén úgy rezonál a rendszer, hogy a doboz tetejéről verődik vissza a hullám, 66 Hz-es gerjesztésnél viszont a legrövidebb utat választja, tehát a válaszfal tetejénél rögtön visszafordul. Az alsó fordulónál is előfordul ugyanez a helyzet, ezért látható a 20 Hz - 60 Hz közötti tartományban kb. 10 rezonancia, de a 200 Hz - 3 kHz közötti tartományban is ugyanennyi.
Kiszámolod a 63 Hz-hez tartozó lambda/2 értéket, ebből kivonod a 66 Hz-hez tartozó lambda/2 értéket, és feltételezésem szerint megkapod a keresett távolságot. Némi eltérés lehet a fizikai méret és az így számolt méret között, mert szűkülő csővel mérsz.
Nekem a számítás szerint 12 cm a válaszfal felső vége és a plafon közti távolság . Ami a szűkület miatt még kevesebb kell hogy legyen .
Saccold meg újra , mert nem annyi . Vagy én számoltam rosszul .
A másik ,azon a részen egy szem púp van . Ami igencsak az Fs-re hasonlatos .
Az fs-nek ehhez már nem sok köze van.
Ami hibákat alább taglaltak, azok miatt dobtam ki az enyém. (pedig szebb volt az impedanciamenete, mint a tiednek)
Mócsing Írta:Nekem a számítás szerint 12 cm a válaszfal felső vége és a plafon közti távolság . Ami a szűkület miatt még kevesebb kell hogy legyen .
Saccold meg újra , mert nem annyi . Vagy én számoltam rosszul .
A másik ,azon a részen egy szem púp van . Ami igencsak az Fs-re hasonlatos .
Ha 1 Hz-cel arrébb van az egyik rezonancia, akkor már 17 cm a távolság. De ezen kár lovagolni.
Mennyi volt a szabadon mért Fs? Sehol nem találok adatlapot Sad
Levett oldallappal 50 Hz .
Mócsing Írta:Levett oldallappal 50 Hz .
Azt szinte mindenki tudja, hogy a hangszórót zárt dobozba helyezve annak rezonanciafrekvenciája feljebb megy. Ennek okát is tudja mindenki, aki legalább a Klinger könyvet elolvasta: a dobozba zárt levegő rugóereje hozzáadódik a membránszerelvény rugóerejéhez, az erősebb rugó ugyanazzal a tömeggel magasabb rezonanciát eredményez.
Ebből - logikusan - azt gondolhatnánk, hogy az 50 Hz-es rezonancia tolódott fel 63-66 Hz-re.
De tévedünk, mert a TL-eknél a csőben tartózkodó levegő tömege hozzáadódik a membrán tömegéhez, emiatt a rezonancia lejjebb hangolódik, mint a szabadon mért Fs.
Hogyan lehetne megmérni ?
Mócsing Írta:Hogyan lehetne megmérni ?
Mit? Az Fs eltolódását? Azt már megmérted az impedanciamenet felvételével.
Az átvitelét? Tudom, hogy mérted külön a membrán közelterét és külön a port közelterét, de legjobb lenne a hallgatási pozícióban mérni.
A rezonanciák vizsgálatához meg elég egy szoftveres szinuszgenerátor és a füled.
Pl.: http://www.download3000.com/download_45834.html , itt a SineGen 2.3
Van SPL mérés is .
De most konkrétan azt mérni hogy ez a púp Fs , avagy doboz rezonancia .
Mócsing Írta:Van SPL mérés is .
De most konkrétan azt mérni hogy ez a púp Fs , avagy doboz rezonancia .
Harmincvalahány Hz-en van a rendszered úgy nevezett hangolási frekvenciája, a két púp közötti minimumhely. Itt lenne negyed hullámhossznyi a cső, ha egyenes lenne. E frekvencia kétszerese a hatvanvalahány Hz, ahol félhullámú rezonancia jellemző a rendszerre.
Ha egyenes lenne a cső, akkor a harmincvalahány Hz-en szólna legnagyobbat a cső vége, de az összehajtás miatt ez nem így történik.
Vígasztaljon a tudat, hogy azoknál a TL-eknél, ahol a cső nyitott végét egészen közel teszik a hangszóróhoz, sokkal rosszabb a hatásfok a legalsó oktávban.
Fdsa, a cső elején elhelyezkedő hsz, és a felfelé nyitott csővég is közelinek számít?
Léva Írta:Fdsa, a cső elején elhelyezkedő hsz, és a felfelé nyitott csővég is közelinek számít?
Sajnos úgy néz ki, hogy igen, amennyiben igaz az a feltevésem, amit pár hónapja írtam le.
Tehát a negyedhullámú rezonancia valójában félhullámú, csak a másik negyedhullám a cső külső felén halad. A részecskesebesség a membrán mindkét oldalán nulla, szinuszosan növekszik lambda/4 távolságig, majd szinuszosan csökken a membrán másik oldalához érve.
Egyenes cső esetén a cső szája van lambda/4-re, de ha visszahajtjuk a csövet, akkor a sebességmaximum a cső belsejében található, a cső szájánál a méretek alapján, a szinuszfüggvény szerint csökkenő részecskesebességet észlelhetünk.
Ez a jelenség akkor lett gyanús, amikor levettem a csövem tetejét, és kiderült, hogy a látszólagosan kétszeresére növelt csőhossz nem egy oktávnyival, hanem csak 20%-kal hangolja lejjebb a rezonanciát.
Kérdés : Az a 60 egynéhány Hz-es rezonanciapúp okozhat kiemelést az átvitelben ?
Mócsing Írta:Kérdés : Az a 60 egynéhány Hz-es rezonanciapúp okozhat kiemelést az átvitelben ?
Igen, de kapcsold rá a fent belinkelt szinuszgenerátort, és meghallgathatod. Csak aztán meséld el nekünk is!!!
(Amúgy az szerintem változatlanul dupla rezonancia, erre is várom a válaszodat.)
hol van ott kettő rez?
shalafi66 Írta:hol van ott kettő rez?
Egymás mellett, 62 vagy 63 Hz körül az egyik és 66 Hz körül a másik.
Bennem azért továbbra is erős kételyek találhatóak .
[Kép: spl23mfehrvonzzldnincsm.th.png]

Mivel több mérés van egykupacban , csak a zöld vonalat nézzük .
Az említett rezonancia okozhatja az 50-60 Hz körüli kiemelést ?
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36