Kétutas dobozok :)

[topeti]

Bővebben, majd a mérési adatok értékelése után, talán le tudom rajzolni az átvitelét, persez ehhez logaritmus-papír lenne a jó.
Az XTA el tudja menteni a mért adatokat, de nem tudom a gépből kitenni ide, ez nem megy.

Szia SMA!
Örülök hogy elkészült. ( Az Excel biztos meg tudná rajzolni. )
Várom a rajzot

[SMA]

Kedves topeti és Többiek!

Már a végleges heylükre kerültek, hallgattam némi TV-hangot, egész jó.
A beszéd érthetősége nagyon sokat javult az előző hangsugárzókhoz képest.
Érdekes, hogy néhány órányi használat sokat változtat a hangzáson, és nem csak a megszokás okozza ezt, hanem tényleg érezni a javulást a hangban.
Megnyugodtam.
Üdv! SMA

[flexter]

Szeretnék épiteni hangfalakat, videoton hangszórókkal 2 utas lenne,sztereo, és egy szubládát is a mélyeknek.
NEM szeretnék tekercsekkel bajlódni igy külön erösiteném a hangszorokat a hangfalakban....5db végfok-
LEHET ezt igy?????????????

[SMA]

Kedves flexter és Többiek!

BI-AMP, vagyis kétutas erősítéssel lehet.
Mennyit szánsz rá? - mert nem lesz olcsó.
Üdv! SMA

[Lex]

Bi-Amp-et lehet vágás nélkül is készíteni? Úgy tudtam, hogy ekkor is kell vágni és illeszteni a magasat és külön a mélyet is.

[SMA]

Kedves Lex és Többiek!

Kell ekkor is hangváltó, de az aktív lesz és egy-két IC-vel megoldható, egyszerűbb esetben. Olcsóbb lehet, pláne ha az erősítőbe beépíthető, akkor onnan kaphat táplálást. A szinteket persze, egy-egy potival lehet tekergetni.
A "JÓ" aktív hangváltó egyébként elég drága, viszont sokat is tud.
Jó végfok is kell hozzá. Meg jó hangszórók, egyébként nem éri meg.
A "bájamp" rendszer nem olcsó, tehát akkor kell belevágni, ha nincs más megoldás a hangzás, vagy terhelhetőség javítására. Esetleg speciális hangosítás a cél, így.
Üdv! SMA

[doki]

Nálam passzív bájamp van,azaz váltó a hangfalban és passzív,csak bontható mél-magas kör.Teljes megelégedettségemre.

[SMA]

Kedves doki és Többiek!

Az nem Bi-Amp, vagy ahogy mondják, "bájamp".
Van még a Bi-Wire, azaz kettős kábelezés, amikor mindkét hangszóróhoz külön, hosszú kábellel csatlakozunk, és a passzív hangváltó az erősítő "mögött" van, vagy külön dobozban, valahol útközben.
Üdv! SMA

[doki]

Kedves doki és Többiek!

Az nem Bi-Amp, vagy ahogy mondják, "bájamp".
Van még a Bi-Wire, azaz kettős kábelezés, amikor mindkét hangszóróhoz külön, hosszú kábellel csatlakozunk, és a passzív hangváltó az erősítő "mögött" van, vagy külön dobozban, valahol útközben.
Üdv! SMA

Adva van 2db sterejó végfok,amit egy és ugyanazon előfok hajt.Ezek (végfokok)kimeneteiből egyik pár megy a mélyközepekhez,és a másik pár a magasakhoz.Váltó a dobozban,mint rendesen,de bonthatóra párhuzamosra kreált verzsön.Duplacsatiból ki az átkötés,és már mehet is a rakenróll.

[h_jozsi]

Ezt kicsit vesézzük már ki, hogy is van? A bi-amp (aktív) az külön erősít a magasra-mélyre, de előttük van elektronikusan (vagy passzívan de ez már hülyeség) szétválasztva, vagyis van egy magas meg egy mély csatorna (vagy kanális). Ez eddig tiszta. A négyvezetékes viszont csak azért az, mert a váltószűrő közvetlen az egy végfok után van, és onnan két-két érpáron megy a magas-mély hangszórókhoz? Mi ebben a poén? És mi a helyzet azokkal az erősítőkkel, amelyeknek eleve négyvezetékesre van kiképezve a csatlakozás a hátulján? Panasonicon láttam ilyet, de semmi utalás nem volt a leírásában arra, hogy aktív a meghajtás csatornánként vagy nem. Pedig majdnem egy százasba kerül.

És még egy kérdés. Hogyan kapcsolódik a dobozba épített váltóhoz a bontható magas-mély hangfal csatlakozó, amit pl. Shalalaék árulnak? Lehet az ilyen csatlakozáshoz két külön (aktív) erősítőt kötni úgy, hogy ne vesszen el az értelme, tehát ne a beépített váltó döntse el hogy mi megy a magasra és mi a mélyre?

[doki]

Ezt kicsit vesézzük már ki, hogy is van? A bi-amp (aktív) az külön erősít a magasra-mélyre, de előttük van elektronikusan (vagy passzívan de ez már hülyeség) szétválasztva, vagyis van egy magas meg egy mély csatorna (vagy kanális). Ez eddig tiszta.

Nem! Biamp attól,hogy külön van "végerősítve" a két hangszóró.
Van aktív szűrő,ami az előfok és a végfok között szokott lenni,aztán ez(ek) megy(nek) a végfokokra,onnan a hangszóróra.Hátrány az,hogy jó minőségben naggyon nehéz megoldani,illetve a hangszórók közti illesztés is macerás.
Aztán van az olyan,mint az enyim,azaz van egy előfok,és van két egyforma végfok,aminek a kimenetei meghajtják a passzív szűrővel ellátott hangszórókat.

A négyvezetékes viszont csak azért az, mert a váltószűrő közvetlen az egy végfok után van, és onnan két-két érpáron megy a magas-mély hangszórókhoz? Mi ebben a poén?

Ebben nem sok.

És mi a helyzet azokkal az erősítőkkel, amelyeknek eleve négyvezetékesre van kiképezve a csatlakozás a hátulján? Panasonicon láttam ilyet, de semmi utalás nem volt a leírásában arra, hogy aktív a meghajtás csatornánként vagy nem. Pedig majdnem egy százasba kerül.

Hát nem is való biampra.

És még egy kérdés. Hogyan kapcsolódik a dobozba épített váltóhoz a bontható magas-mély hangfal csatlakozó, amit pl. Shalalaék árulnak?

Eccerű,van két csati(egy pár),amire a magas váltószűrője kerül,onnét a hangszóró,és van a másik pár,ami a mélyhez dettó.

Lehet az ilyen csatlakozáshoz két külön (aktív) erősítőt kötni úgy, hogy ne vesszen el az értelme, tehát ne a beépített váltó döntse el hogy mi megy a magasra és mi a mélyre?

Már miért veszne értelme? .sokk.

[subvoice]

Az aktív nem biztos, hogy drágább, mint a passzív! Egy tisztességesen megépített (főleg magasabb rendű) váltó nem biztos, hogy olcsóbb, mint pár opa+2 végfok. Kommersz cuccokban sem nagy pluszköltség, hiszen ezekben száz forintos végfok IC-k dolgoznak. Tápból és bordából nagyobb a +2 vég miatt nem kell (ez könnyen belátható).

[doki]

Az aktív nem biztos, hogy drágább, mint a passzív! Egy tisztességesen megépített (főleg magasabb rendű) váltó nem biztos, hogy olcsóbb, mint pár opa+2 végfok. Kommersz cuccokban sem nagy pluszköltség, hiszen ezekben száz forintos végfok IC-k dolgoznak. Tápból és bordából nagyobb a +2 vég miatt nem kell (ez könnyen belátható).

Egyébként gyanítom,hogy egy minőségi aktív szűrőt legalább olyan nehéz összehozni,mint egy akármelyik minőségi erősítő komponenst.A kommersz cuccal meg az a baj,hogy nehéz kompatibilizálni(hu de béna szó),nem tudni milyen hangszóró párossal lesz küldve,ergó azt sem lehet tudni hol,és milyen szűrőzés kell,és még a hangnyomást is illeszteni kéne...Tehát minden rendszerhez külön kéne illesztgetni.Lenne rajta sok tekerő meg ilyenek,brrrr...jobb ilyeneket nem rábízni a juzerre...SZVSZ.

ui.:aktívat homehifinél tényleg csak hájendbe lehetne megoldani,ahol pénzt,időt nem sajnálva csakis kizárólag egyazon láncra optimalizálva oldanák meg .Még ott sem szokott mindíg sikerülni,hallottam már nem egy bénán installált aktívos hájendet igen xarul szólni,mert nem sikeredett az illeszkedés.

[h_jozsi]

Ezt kicsit vesézzük már ki, hogy is van? A bi-amp (aktív) az külön erősít a magasra-mélyre, de előttük van elektronikusan (vagy passzívan de ez már hülyeség) szétválasztva, vagyis van egy magas meg egy mély csatorna (vagy kanális). Ez eddig tiszta.

Nem! Biamp attól,hogy külön van "végerősítve" a két hangszóró.
Van aktív szűrő,ami az előfok és a végfok között szokott lenni,aztán ez(ek) megy(nek) a végfokokra,onnan a hangszóróra.Hátrány az,hogy jó minőségben naggyon nehéz megoldani,illetve a hangszórók közti illesztés is macerás.

Szerintem itt egyről beszélünk.

Aztán van az olyan,mint az enyim,azaz van egy előfok,és van két egyforma végfok,aminek a kimenetei meghajtják a passzív szűrővel ellátott hangszórókat.

Tehát a végfokok szűrés nélkül kapják a jelet, a szűrést végfokonként külön magas és mély szűrő végzi el külön hangszórókra?

És még egy kérdés. Hogyan kapcsolódik a dobozba épített váltóhoz a bontható magas-mély hangfal csatlakozó, amit pl. Shalalaék árulnak?

Eccerű,van két csati(egy pár),amire a magas váltószűrője kerül,onnét a hangszóró,és van a másik pár,ami a mélyhez dettó.

Tehár ez használható a te fenti rendszeredhez, ha jól értem.

Lehet az ilyen csatlakozáshoz két külön (aktív) erősítőt kötni úgy, hogy ne vesszen el az értelme, tehát ne a beépített váltó döntse el hogy mi megy a magasra és mi a mélyre?

Már miért veszne értelme? .sokk.

Hát azért mert még ha szét is választod a doboz bemeneti pontján magasra-mélyre, a szűrők még ugyanúgy dolgoznak. Azt akartam mondani, hogy így nincs értelme végfok előtt szétválasztott jelet kötni rá, csak ha teljesen függetleníthető a hangszóró a dobozban lévő passzív szűrőtől például valami kapcsolóval, ami teljesen kiiktatja a szűrőt. Már ha a multiamplifikálás a cél, abban az esetben. Vagy nem?

[doki]

...

Idézet egy másik fórumból Huszti Zsolttól(Heed Audio),remélem nem orrol meg ezért,mert hát én egyrészt lusta is vagyok magyarázkodni,másrészt ha más jobban el tudja akkor én minek...

......“Single- amp vs. bi-amp”

Megpróbálom hát akkor összefoglalni ezt a régóta várt és sokakat foglalkoztató kérdést. És megpróbálom közérthetően - ámde azért teljesen naiv nyelven nem megy. Elnézést azoktól, akiknek túlságosan szakmai. (Biztosan lesznek, akik meg a differenciálegyenleteket és ábrákat fogják hiányolni, de ők talán nélkülem is értik a dolgot.) Továbbá fontos megjegyeznem, hogy itt és most NEM AKUSZTIKAI szempontokat vizsgálok, tehát nem kívánok belemenni a “hány utas a legjobb” antagonisztikus vitába. Elektromos szempontból járom egy kicsit körül a dolgot.


Hány erősítővel és hogyan hajtsunk 1 hangsugárzót? Hát, az attól függ.
Az egyutas hangsugárzót ugye egy erősítővel, és így az egyből aktív is. Ez lenne a kiindulási alap.

Ahhoz, hogy továbbmenjünk a kettős erősítésre, először is vizsgáljuk meg ezt az egyutas hangszórót és annak „hajtását”. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy ha egyutas hangfalat használnak, és nincsen keresztváltó, akkor minden gond megoldva. Sajnos el kell őket szomorítsam, miszerint ALIG VAN KÖNNYEBB HELYZETBEN EGY ERŐSÍTŐ, ha egyetlen hangszóró van a kimenetén, mintha az egy szűrővel is meg lenne terhelve.

Vizsgáljuk meg a szabad levegőn álló hangszóró elektromos-mechanikus helyettesítő képét. A legegyszerűbb modell is tartalmaz egy, a hangszóróval sorba kötött rezgőkört és egy, a hangszóróval párhuzamosan kötött rezgőkört. A soros tagok jelentik a lengőcséve elektromos (ohmos, kapacitív és induktív) tagjait, a párhuzamos tagok pedig a mozgatott tömeg ©, a mozgató erő (L) és a sugárzási ellenállás ® összesített jellemzői. (Továbbá az erõsítõ belsõ - vagy kimenő - ellenállása, azaz a meghajtó generátor ellenállás (Rg) is ide csatlakozik. És befolyásolja a hangszórónk jósági tényezõjét, de ezzel majd máskor foglalkozom) Ez utóbbiak nagyon komplex tagok, külön-külön is soros és párhuzamos rezgőkörökkel helyettesíthetőek, és bonyolult differenciálegyenletekkel írhatóak le. Csoportfutási idejük van, fázisproblémájuk van, stb.

Vagyis be kell lássuk, hogy már egy egyutas hangszóró is nagyon bonyolult, komplex terhelést jelent egy erősítőnek, hiszen a kimenete nem egy ellenállást lát, hanem egy un. „komplex terhelést”. Továbbá modelljeink statikus állapotot írnak le, tehát rossz rágondolni, hogy dinamikusan vizsgálva milyen komplex is az a komplex. A mélysugárzó esetében aztán további nehézséget jelent, hogy a hangszórót dobozba helyezzük, vagyis az eddigi komplexitást hatványozzuk, újabb rezgőköröket illesztve a rendszerbe. (Brrrrrr.... Jogos, ha valakiben felmerül, hogy egyáltalán működhet ez az egész? :-()

No, akkor helyezzünk egy szűrőt ez elé az „egyszerű” hangszóró elé, mert ugye csak így tudunk többutas rendszer építeni. A mélysugárzó elé aluláteresztőt, a magassugárzó elé felüláteresztőt. (Azonban még mindig csak egy hangszórót és a hozzátartozó szűrőt tekintjük.) Vizsgáljuk meg, hogy mi történik ebben az esetben. Könnyen belátható, hogy a szűrő önmagában, ami szintén induktív és kapacitív elemekből áll, még ha mondjuk harmadfokú is, NEM BEFOLYÁSOLJA LÉNYEGESEN, NEM RONTJA NAGYSÁGRENDILEG a hangszóró komplexitását, vagyis nem nehezíti nagyságrendileg a végfokunk dolgát. Hiszen még egy harmadfokú szűrő esetén 3 elemmel bővítettünk - 9 elemet!

Nézzük akkor azt az esetet, hogy mindkét szűrőt és az ahhoz tartozó hangszórót egyszerre használjuk. No, így már egészen más a helyzet.

Itt ugyanis belép egy újabb probléma. Az áram mindig a föld felé szeretne folyni, egy ilyen rendszerben viszont ezt úgy teszi bizonyos esetekben a legegyszerűbben, hogy az aluláteresztő szűrő jelei átfolynak a felüláteresztőn és a magassugárzón, illetve fordítva. (Kirchoff törvények) Vagyis nem EGY szűrő beiktatásával nehezítettük meg igazán a végfokunk dolgát, hanem azzal, hogy több hangszórót és annak szűrőit használjuk.

Az un. „kettős kábelezés” ötlete is ennek a problémának a csökkentésére épül, azt a „törvényt” alapul véve, hogy az erősítő hidegpontja (földje) képzetesen abszolút hidegpontnak tekinthető, vagyis az oda vezetett jelek már visszáramok formájában nem jelennek meg a szűrő másik ágán. (Ámde a jó dupla kábelezéshez máshogy kellene bekötni a keresztváltót, az összes hidegpontot külön-külön kellene az erősítő hidegpontjára vezetni, így a mai „tradicionális” kettős kábelezés nem sokat ér)

De mi történik, ha nemcsak a kábeleket osztjuk meg, hanem az erősítőt is? Ott ugyanis minden külön fut. Az eredmény - a kettős erősítés - meglepő. Ugyanis a fent vázolt modell alapján megint csak könnyen belátható, hogy a kettős erősítés SOKKAL KÖZELEBB van az un. aktív rendszerhez - vagyis ahhoz, ahol annyi végfokot kötünk közvetlenül a hangszórókra, ahány utas rendszert használunk, és a keresztváltók a végfokok elé helyezzük - mint a hagyományos, egy erősítős megoldáshoz. Hiszen az az egy-három passzív elem, amit beiktattunk, nem jelent lényegi változást. Vagy ha tetszik, az „ideális” egyutas rendszerhez is közelebb kerültünk. (Újra hangsúlyoznám, hogy itt most elektromos szempontok alapján vizsgálom a kérdést.) A néhány passzív alkatrész a jel útjában ugyan nem ideális, de sokkal kevésbé zavaró, mint amikor a „két szűrő-két hangszóró” egységet egyetlen végfokkal hajtjuk A mérési eredmények is azt mutatják, hogy ha ugyan azt a kétutas hangsugárzót megvizsgáljuk egyetlen végfokkal, majd kettővel végül aktív változatban (ehhez persze olyan hangsugárzóra van szükség, amihez terveztek optimális aktív keresztváltót) akkor a passzív „bi-amp” rendszer mérési eredményei sokkal közelebb állnak az aktív rendszerhez, mint a „single-amp”-hoz. A TIM (tranziens intermodulációs torzítás, erre a fülünk nagyon érzékeny) EGY NAGYSÁGRENDDEL JAVUL az aktív illetve a „bi-amp” rendszerek esetén!

Az is logikusan következik az eddig elmondottakból, hogy az AKTÍV rendszer a legideálisabb. Ez így is van, de ehhez egy nagyon fontos feltételt teljesítenünk kell, ami sajnos sosincs megemlítve.(Itt most az akusztikus paramétereket sem tudom megkerülni.)
Amikor aktív rendszert tervezünk, akkor NEM A VÉGFOKOKAT VÁLTJUK el!!!!! Elektromosan ugyan így nézne ki a dolog, de ez megint csak egy olyan hangsugárzót feltételezne, ami inkább egy ohmos ellenállás, és így ideális terhelés a végfoknak. A hangszóróink anomáliáit, fázisproblémáit (és még sok ismert és ismeretlen tulajdonságát) éppúgy bele kell az aktív keresztváltóba tervezzük, mint a passzívba. Vagyis aki esetleg olyan aktív rendszerrel találkozott, ahol az aktív keresztváltót úgy általánosan megtervezték, no az ne csodálkozzon, hogy az aktív rendszer hangja „nem jött be”. Sajnos nagyon kevés az optimális aktív rendszer. Ezért is van óriási létjogosultsága a „bi-amp” megoldásnak, mert nagyon közel visz az aktív rendszer nyújtotta előnyökhöz, ugyanakkor egy már „összeállt” passzív rendszerben működik.

A „bi-amp” rendszernél egy KÖTELEZŐ szabályt be kell tartani. Kizárólag teljesen egyforma végfokok használata esetén működik optimálisan! Erre azért is szükség van, mert teljesítménynövekedést nem jelent. Attól, hogy két - vagy többutasnál több - végfokot használunk, a munkavégzés még megoszlik a végfokokon, így a teljes kimenő teljesítmény megegyezik az egy végfok által szolgáltatott teljesítménnyel.

[h_jozsi]

Oké Doki, ez elég kielégítő magyarázat és minden világos. Azért kérdeztem rá, mert hiába kerestem rá a neten, semmi értelmes magyarázat nem született.

Köszi!

Alighanem fog nekem kelleni pár olyan elválasztós csatlakozó...

[wolkens]

Azért kérdeztem rá, mert hiába kerestem rá a neten, semmi értelmes magyarázat nem született.

Nem kerested eleget.
Nekem itt tetszett meg a biamping ötlete:
http://sound.westhost.com/bi-amp.htm

Itt egyébként máshogy magyarázzák az előnyöket: teljesítmény szempontból osztja két sávra a spektrumot, az energiatartalom felénél (kb. 310 Hz). Én ilyet építettem otthonra (három utas, a mély van aktívan vágva), tetszik az eredmény, de a sok macera miatt valszleg nem csinálok többet ilyet.
Az aktív váltó egyébként 24 dB/oktávos Linkwitz-Riley.

Ja és nem drágább a biamping. Az erősítőmodulok olcsók, a tápegység meg így is úgy is kell az erősítőbe. Az aktív váltó meg filléres költség.

[doki]

...Ja és nem drágább a biamping. Az erősítőmodulok olcsók, a tápegység meg így is úgy is kell az erősítőbe. Az aktív váltó meg filléres költség.

Nah,akkor még1x beidézem az idevonatkozó részt,pedig már ezt is említettem az alább,más megfogalmasásban:

...Az is logikusan következik az eddig elmondottakból, hogy az AKTÍV rendszer a legideálisabb. Ez így is van, de ehhez egy nagyon fontos feltételt teljesítenünk kell, ami sajnos sosincs megemlítve.(Itt most az akusztikus paramétereket sem tudom megkerülni.)
Amikor aktív rendszert tervezünk, akkor NEM A VÉGFOKOKAT VÁLTJUK el!!!!! Elektromosan ugyan így nézne ki a dolog, de ez megint csak egy olyan hangsugárzót feltételezne, ami inkább egy ohmos ellenállás, és így ideális terhelés a végfoknak. A hangszóróink anomáliáit, fázisproblémáit (és még sok ismert és ismeretlen tulajdonságát) éppúgy bele kell az aktív keresztváltóba tervezzük, mint a passzívba. Vagyis aki esetleg olyan aktív rendszerrel találkozott, ahol az aktív keresztváltót úgy általánosan megtervezték, no az ne csodálkozzon, hogy az aktív rendszer hangja „nem jött be”. Sajnos nagyon kevés az optimális aktív rendszer...

Remélem így már érhető,hogy miért nem olyan eccerűen járható út a zaktivbiamp.

[h_jozsi]

Nem kerested eleget.

Ja, biztos az volt a baj, hogy a nem magyar nyelvű lapokat egyből kiszórtam. Ha nekem annyi időm volna hogy szótárazni is ráérjek...

[Lex]

Elkezdtem összerakni a kétutas dobozomat. Képek

[SMA]

Kedves Lex és Többiek!

Szép lesz.
Mi fog benne szólni?

Egyáltalán, Ti már megépítettetek valamilyen H2000-hangsugárzót?
Nem láttam senkitől sem visszajelzést, dícsérő, avagy szidalmazó sorokat, leszámítva magamat.
Továbbra sem vagyok kibékülve a 3-4kHz-en látható kiemeléssel, shalafi66-barátunk sem segített, pedig Ő profi.
Akármit próbáltam, csak romlott a hangzás.
Lehet, hogy ki kéne vágni, venni a mélyből a porvédőt?
Esetleg le kéne fedni, ragasztani egy filc-koronggal?
Vegyek másik hangszórót?
Milyet?
Tanácstalan vagyok.
A röhögést kéretik abbahagyni!
Üdv! SMA

[shalafi66]

SMa, egy impedanciamenetet nem tudnál mutatni véletlen a mélyközép hangszóróidról? Van egy gyanúm, ezzel a kiemeléssel kapcsolatban, lehet, h. másféle csévével készítette a kolléga a hangszóróid, mint amivel kellett volna.... Még erre az egyre tudok gondolni.

[Lex]

Kedves SMA. A kétutasban HA16-542 és HG2,5-464 fog szólni. Az egyutas topikban láthatod a már majdnem kész dobozomat HA10-437-essel. Épp a reflex cső hangoláson tanakodunk. Ha van kedved, segíthetsz!

[Mócsing]

SMA .
Igaz én TL-t építettem , és kétutas , ezért gondolom nem OFF .
A konstrukció előnyét abban látom hogy kevésbé módosítja a hangszóró hangját mint a reflex , vagy a zárt doboz . Így kb azt hallom , amire a hangszóró képes . A 620-as , 639- kombinációt ,Tannoy Reveal-okkal összehasonlítva , nem nagyon kell szégyenkezniök .
Valószínü könnyebb jó TL-t építeni , mint reflexet . Igaz nettó 62 liter .
Ár, érték arányt nézve , kimondottan jó vétel volt . Természetesen lehet hogy az én füleimben van a hiba .
Szintén szubjektív vélemény , ugyanezt a hangot az én "tudásommal" , reflexből nem tudtam volna kicsikarni .
Üdv.

[SMA]

Kedves shalafi66 és Többiek!

Aktivizálódtatok, látom.

A mély impedancia menete nem tér el lényegesen az adatlapon láthatótól, csak hamarabb emelkedik. Rezonancia-szerű emelkedése, "tüske" van viszont 4kHz-en.
A frekvencia menete, magában 150-500Hz-ig teknős, majd kiemelés következik, ami 3-4kHz-en maximumot ér el. Mint ami a régi adatlapon látható volt. Sem a Zobel-tag, sem pedig meredekebb levágás nem javít a hangzáson. A magasat már nehéz hozzáilleszteni, ha meredekebb, vagy hamarabb-vágó szűrőt használok.
Nem rossz a hang, csak a kiemelés miatt magastónusú, grízes, bizonyos hanganyagok esetében, pedig torz, zavaró, fárasztó.

Azért reflex-dobozt építettem, mert ezzel lehet a legkisebb méretben elfogadható mélyhangot produkálni. Nem olyan nehéz a behangolás, mérni kell, ez igaz. Hatásfoka is jobb, mint egy TL-hangsugárzónak és ez fontos, a torzítás alacsony szinten tartása szempontjából. A TL-hangsugárzót is hangolni kell a csillapító-anyag mennyiségével, elhelyezésével.
Hajrá!
Üdv! SMA

[topeti]

SMA, a mérésekről mikor kapok képeket?

[shalafi66]

Nem tudom SMA, mitől emelhet ki, ha még nagyobb az induktvivitása, mint az én példányomnak. Említed, h. az impedancia hamarabb emelkedik.

[SMA]

Kedves topeti és Többiek!

Nagyjából kész az átvitelről készített rajzom, de ha ezt elküldöm, nem fogja senki elhinni, hogy ilyen az átvitele a hangsugárzónak.
Megpróbálom az XTA analizátort újra elhozni és lefotózom az átvitelről készült képet, 1/3-oktávos, 2dB-es felbontásban. Szinusz-jellel csúnyább.
A mélyek induktivitása 720, 740 és 722uH ( 1kHz ) mérve, ellenállása a tekercseknek, 6,4 - 7,1 - 6,45 Ohm.
Én másféle léptékkel készítettem a mért adatokból karakterisztikát, lehet, hogy ott van eltérés.
Filc a porvédőre, segíthet e-problémán?
Esetleg a porvédő púp köré, mint egy kis körgallér? ( nem glória, azt nem! )
A jelenség mindenképpen valami rezonanciára utaló, mert a mért adatokból nehezen lehet kivenni, hogy gondja lenne a hangszórónak.
Üdv! SMA

[SMA]

Kedves shalafi66 és Többiek!

Igen, gondja van a mélyhangszórónak, ha csupaszon mértem egész hasonló az adatlaphoz, bár az a közép teknő mélyebb, a kiemelése 4kHz-en nagyobb, kb. +6dB.
Ha a váltóval együtt mértem, borzalmas kiemelés lett a vége. Egészen 1kHz-4kHz ig kiemelt, rezonált, szinte gerjedt a hang.
Mértem, persze közben az átvitelt, a magasat kézzel takargattam és nem abból jött a sivítás, kiemelés, hanem a mély produkálta a kiemelést.
A jelenséget és részbeni megoldását megírtam topetinek, ha tudja, majd beteszi a képeket a nyüglődéseimről.
A projektet befejezettnek tekintem, nem módosítok már semmit sem rajta.
Igaza volt shalafi66-nak, ez nem volt jó választás.
Üdv! SMA

[Lex]

Sziasztok!
Némi megfázás sem tartott vissza a barkácsolástól. Beizzítottam a felsőmarót az egyutas másik előlapjához, és ha már elővettem, meg jól összekoszoltam, akkor a kétutas előlapját is kivágom. De közben felmerült bennem, hogy jó lesz-e az elrendezés? Szeretném kikérni a véleményeteket ez ügyben. A következő linken 6 féle variációban fotóztam le az előlapot. Link Elsődlegesen akusztikailag (rezonanciák, állóhullámok, légáramlás) tekintetében nyilatkozzatok, másodlagos szempontként esztétikai vélemény is érdekelne.

[shalafi66]

A második sztem majdnem jó, csak a magasat betenném középre. Ahogy látom, van hely neki.

[Lex]

A cső, pedig középen a szélén?
Az állóhullámoknál és reflexióknál a mélyet kell csak figyelembe venni, vagy a magasat is?

[shalafi66]

A magasnak sem tesz jót (elvileg), ha a sarokba kerül.

[Lex]

A csőről úgy tudom, hogy a mélytől a lehető legtávolabb a jó. Ez igaz?
A magasat meg célszerű közel tenni a mélyhez, hogy közelítsen a pontsugárzóhoz?

[shalafi66]

Az elsőnek így semmi értelme. A második igaz (fenntartásokkal).