Azt majd én eldöntöm mit felejtek el. A válaszod nem az én kérdésemre válasz. Tudsz válaszolni vagy csak kötözködsz? Úgy látom az utóbbinál nem haladtunk tovább.
Kedves h_jozsi és Többiek!
Megértem a problémát, valamikor Én is küzdöttem ismeretlen trafóval, hogy kiderítsem a lényeges adatait.
Próbáljuk együtt:
1. a trafó méretei, megfoghatóak, mérhetők.
2. A huzalkivezetés vastagságából következtetni lehet az áramra, amit lead.
3. A mért feszültség és a vezeték-keresztmetszetből már szorozhatunk, kijön valamekkora teljesítmény.
4. Az áramsűrűség hálózati trafóknál 2-3A/mm2, ez elég nagy differencia, de behatárolható a kapott adatokból, a lehetséges áramterhelhetőség.
4. Több szekunder tekercs esetében ezek adatait összegezve kaphatjuk meg a primer teljesítményét.
5. Durva felosztás, ha ismerjük a vasmag keresztmetszetét, kb. 5-10-szeres értéke a vasmagkeresztmetszetnek - Wattban, a terhelhetőség. Nyilván anyagminőségtől is függ, nem lineáris az összefüggés.
6. Ha ismert a készülék, amiből kikerült a trafó, akkor megfogható szinte minden adata.
Egy ismeretlen, de többet nem előforduló trafóval nem érdemes bajlódni, sajnos sok a szemét, ami a különféle lóbálós-music-centerekben és egyebekben van.
Lex!
Sprint-Layout, küldtem rajzokat, LAY-állományban.
Üdv! SMA
Kedves SMA, már nem tudom, hogy fogalmazzam újra a kérdésem.
Vehetünk példának egy bárhonnan származó ismeretlen trafót, vagy akár egy magunk által méretezett és elkészítettet is. Maradjunk akkor az utóbbi esetnél: megméreteztük, megtekertük, bevasaltuk, impregnáltuk, amit akarsz. És most tudni szeretnénk, nyújtja-e azt, amit elvártunk tőle, amire méreteztük. Ennek alighanem egy módja van: mérni kell. És innen kezdve mindegy, hogy saját készítésű vagy ablakon bedobott trafóval van dolgunk.
Hogy hogyan mérünk, az elég egyszerű. De hogy amit mérek azt hogyan értékeljem, ez a kérdés, és erre várok választ, nem a méretezési problémákra vagy közelítő becsléseken alapuló kétes eredmények meghatározására.
Mintha valahol olvastam volna a fórumon, valaki ajánlott egy linket Transzformátor méretezés c. könyvről talán djvu formátumban. Segítsetek, hol találom? Talán abban van leírás arról is, hogyan lehet mérni amit már valahogy összeeszkábáltunk.
Kedves h_jozsi és Többiek!
Bizonyára nehéz a felfogásom, de sebaj.
Tehát mindent tudsz a trafóról, de nem bízol a kiszámított eredményedben?!
Na itt van egy-két könyv, ami segíthet:
Magyari Béla: Rádiótechnikai zsebkönyv,
Dr. Bartha István: Rádiókészülékek és erősítők,
Domsch: Híradástechnikai transzformátorok,
Domsch(?): Kistranszformátorok,
Cikin: Hangfrekvenciás transzformátorok,
Zinke-Seither: Ellenállások, kondenzátorok, tekercsek,
A Rádiótechnika összes eddigi száma, Évkönyvei, amiben trafókkal foglalkoznak.
Az a gyanúm, ezekben sincs minden, minden(!) megírva.
Ha ettől még többre van szükséged, javaslom, keress meg egy trafógyártó céget, valószínűleg többet tudnak segíteni.
Üdv! SMA
Azóta guglizom a netet a fenti könyvek után, különös tekintettel a Domsch művekre. Semmi! Mindössze annyit találtam - ez alátámasztja az elképzelésem - hogy létezik viszonyszám a névleges/üresjárati/zárlati áramok/feszültségek között. Csak azt nem találtam, hogy mennyi az a szám (legalább) mint elfogadott érték.
Tehát valamelyik adat %-ában meghatározható.
A Domsch kulcsszóra megkerült a könyv:
http://oldradio.tesla.hu/konyvek.html
Erősen elméleti mű, nem kifejezetten a hálózati transzformátorokkal foglalkozik, így el fog tartani egy darabig mire kihámozom a lényeget.
Kedves h_jozsi és Többiek!
Valóban, ezek viszonylag régi könyvek, azóta sincs újabb, sajnos.
Nem tudom, jól értem-e, de talán a veszteség miatt eső feszültség az, amire gondolsz?
Erre a Magyari féle könyvben van kiegészítő-adat, M102-es vasnál 53mm-es pakettvastagsághoz 6%-ot ad meg, mint "túlméretezést", a veszteségek miatt.
Nos, ez egy 180VA-es trafó; minél kisebb teljesítményű, annál nagyobb a veszteség, tehát 50VA-es trafóhoz talán a 10% jobb, túlméretezésnek.
Üdv! SMA
Kedves h_jozsi és Többiek!
Találtam még egy könyvet, ez viszonylag új, csak 20 éves.

Ferenczi Ödön: Elektronikai készülékek tápellátása, van benne trafóméretezés és adatok is.
Üdv! SMA
Kedves SMA!
A Domsch könyv nagyon alapos, de mint írtam nem ragad le a hálózati típusoknál, szinte tudományos magaslatokban szárnyal. A fenti linken volt még egy másik Ferenczi Ödön, a Tápegységek amatőröknek. Ez szentel vagy 20-30 oldalt a méretezésre, de néhány mondaton túl ad vagy húsz táblázatot mindenről a szabvány magoktól a drótokig stb. mondván, ők az adatokat már számítógéppel kiszámolták. Hasznos, csak nem ez kell.
Hogy az általad leírt veszteség lenne-e az, azt így azért nehéz megítélni, mert a veszteségeket már eleve a méretezés szinte minden lépésébe be kell kalkulálni. Többek között azért is kell emelni 5-10%-al (mérettől függően) a szekunder voltonkénti menetszámot, hogy terhelve azt kapd amit szeretnél. De ez még mindig méretezési kérdés.
A táblázatokból az is kitűnik, hogy minél nagyobb vasmag, annál jobb lesz a hatásfok. Vagyis kisebb a veszteség. Helyből leszögezhetjük: egy kisebb tr vékonyabb huzalból jóval nagyobb belső ellenállás jelent egy nagyobbhoz képest, vagyis jóval több a veszteség. Tehát ha itt ugyanarról van szó, mint amit te említettél, akkor ez még mindig méretezés. Szerintem ez csak annyit jelent amit fentebb írtam: ennyivel kell emelni a menetszámot.
Amire én vagyok kíváncsi az a nettó, hatásos kivehető teljesítmény. A terhelési feszültség-áram görbe (egyenes) melyik pontján van? Hogy megint másképp tegyem fel a kérdést. .??.
Kedves h_jozsi és Többiek!
Úgy tudom, a hálózati trafóknál a szekunder-terhelhetőséget adják meg a táblázatokban.
Nyilván a terhelés jellegétől, fázistolásától is függ a levehető hasznos teljesítmény.
Nem tudok mást, mint javaslom a szakkönyvek tanulmányozását, hátha benne van valamelyikben pontosan, amire kíváncsi vagy.
Van még néhány jó könyv:
Magyari Béla: Elektrotechnika Mindenkinek,
Uray Vilmos: Villamos gépek üzeme, - ezt most kapom le a polcról, belenézek.
Hátha...
Üdv! SMA
Kedves h_jozsi és Többiek!
Lekaptam, belenéztem, 1974-es könyv, az első kb 100-oldalon tárgyalja a transzformátort, vannak benne vektorábrák is, talán ez kell.
Esetleg valamelyik ipari szakközépiskolai tankönyv, ami a transzformátorokat tárgyalja.
Üdv! SMA
OK, hátra rálelünk. Sajnos én nem tudok olyan könyvet, ami mélyrehatóan foglalkozik a témával, a Domsch meg talán túl mély, tű a szénakazalban. Még előbányászom és is a tankönyveket, de mindet végigolvasni? Ezért fordultam a fórumhoz.
Elkészült a táp:
Link
És ezzel a fúróval furkálom a panelt.
Link
Nem bíbelődök holmi tápokkal. Van régi tápom is, meg a PC hátuljára kihúztam egy molexet és kész.
Megkérdezem itt is ,hátha van valakinek ötlete .
A 70 centis Videoton TV-nkben , hetente kell táp tranzisztort cserélni , amivel már módfelett tele a t***m . Eredetileg S2000 volt benne , a boltos mindíg BU 4508AX-et ad helyette . Lehet hogy itt van az eb elhantolva ? .tor.
Ha nem hamis a tranyó, akkor nem kéne gondnak lenni. De ha táphiba, akkor én másra tippelek. Van egy 4,3V-os zener, DP25 néven, ha ez beteg, akkor szokott ilyesmit produkálni. egyébként jó a sima bu508, 2508, s2000 ezektől nagyobb nem kell. Táp hibánál én automatikusan kihajítom majd az öszes félvezetőt a primer oldalon, tp40, 27, 31, 26, 21, és a cp26 kondit. Hirtelen más ötletem nincs, esetleg száradt kondi valahol, forrasztás, nyáklap-hiba. Ez persze csak akkor érvényes, ha thomsonos a tévé. Tudnak érdekes dolgokat produkálni...
Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget tőletek!
Elkövettem egy ojan hibát, hogy az lm 3876-os ic-és erösítőmhöz 36V-os trafót rendeltem ami ugyebár az egyenirányítás után már 50,4 V lessz. Az erősítő meg tudomásom szerint 36-ot visel el.
Hogyan tudom eltüntetni a felsleget?
Előre is köszi: vava
Feszstab? Zener? Majd az okosok megaszondják.
Én valszeg lm317-ekkel csinálnám.
Hopp, nem jó, az csak 40V-ig használható.
.hm. Rájöttem, hogy nem tudok olvasni... De találtam jobbat. LM338 mondjuk. Az az 5A-ével elég is lesz.
Ennek az egyszerű változata mondjuk csak akkor működik, ha két külön kivezetett szekunder tekercse van a trafónak.
Shalafi.
Van ötleted honnan lehetne letölteni a táprész rajzát ?Elvileg ez Thomsonos TS6354 . Úgy emléxem az elkót már mértem , a müszer szerint jó volt . Aztán lehet hogy orvul meg döglődik .
Kösz az ifokat .
Letölteni nem tudom, de volt és van egy "műszaki hiba" nevű újság, a
www.elektrodoki.hu oldalon érhetőek utol, és nekik regneteg rajz van a birtokukban. Emailben - ha megtartották jó szokásukat - teljesen ingyen szokták elküldeni a kért rajzokat, service manuálokat, eeprom tartalmat, stb. Már régen beszéltem velük utoljára, remélem minden úgy van ahogy írtam.
Van egy olyan fórum is , " Sok kapcsolási rajz". Sajna éppen valamilyen szerver hibájuk van .Mögnézem az elektrodokit .
A trafóm telepközeped de nics különkülön telepközép kivezetve az erősítőknek.
Így is jó az a lm-es dolog?
üdv:vava
Most ilyen, vagy nem?
![[Kép: nvtelen5zz9.gif]](http://img290.imageshack.us/img290/6/nvtelen5zz9.gif)
Moccsing, TS4351 rajzom van. Ez bisztos Thomson, mivel a TS széria az tuttommal. A Waltham vallami más jelölésű. De asz nem 70 centis, aszt nem tudom, a táp egyezik-e vele. Küllömben mek a bugyuta műsorokhosz jó a rossz táp is. .ok. .zold.
Jozsi.
Ha az elektrodoki nem jön össze , megkérlek hogy psszold el a táprészt .
Nemsokkal utánna hogy írtam nekik , már küldték is . Sajnálatos módon csak a szöveg jöt át .Mindjárt értekezek velük .
Salla!
Igen ien vagyok. Bár össz vissz három kábel lessz (5 a 230-as oldallal eggyütt)
Köszi a segtséget: vava
ui: elszált netem napokra de ezt az offtanodában részletezem .morcos. .morcos.
Ha szekunder oldalon három madzag van, akkor nem ilyen.

És úgy egyelőre nem tudom hogy volna jó stabilizálni. Persze ha valaki más nem jelentkezik erre a nemes feladatra, kitalálok valamit egyszercsak.

Új trafó rendel, ez meg a fijókba. Vagy kivasmagol és leteker. .zold.
Toroid.

Elég volna csak a szekunderek kivezetéseit külön kibontani. Utána már jól és egyszerűen lehet ksiebb feszültséget gyártani.
Ahogy Józsi mondta: új trafó, esetleg a régit cseréltetni, ha lehet. A nagyobb fesz miatt elég sokat elfűtene a fesz.stabon. Ráadásul, lehet, hogy így nem lesz elég a trafó teljesítménye.
Jozsi.
Küld el a táp rész rajzát légyszíves !
Privátojj egy czímet. Pl. Nagy Ló, Magyarország. .ordog.