Zupp-nak volt igaza, a lejátszásnál fent maradt a mic, lehúztam utánna minden tökéletes, köszönöm. Egyébként valóban, Creative Audigy2 hangkarim van. Rögtön mértem is jónéhányat. Az kiderült hogy az RMAA-val nemnagyon tudok mérni, nem tudom miért, de elég fura eredmények jöttek ki, viszont az LSPLab már jóval reálisabb.
Az audigy kártyáknál épp ezért problémás a mérés, ha felvételre teszi a mikrofont, automatikusan bekapcsolja a whatyouhear nevű izét a kimenőjelek között, és így a mérés kicsit lehetetlenné válik.
H2000 hangszórókról lehetőleg ne írj privátot, kérdezd a fórumban.
Egyéb témával kapcsolatban az info@hangszoro.net címen vagyok elérhető.
Igen, én is olvastam, hogy az Audigy kártyákkal nem a legszerencsésebb a mérés, de sajna csak ez van, remélem azért jó lessz. A hangtulajdonságok panelen mindent lenémíottam, felvételnél csak mikrofon van a 20dba kiemeléssel, lejátszásnál pedig csak wave. Ez a legelső mérésem. Egyenlőre nincsenek kompenzációs fájlok (hangkártya és miki), de igyekszem minél hamarabb megoldani. Tényleg ha már itt vagyok, a hangkártya kompenzáláshoz a line-outot és a mikrofon bemenetet kössem össze és számítassam az LSPLab-al? (mikrofon bemeneten mérek). Első hangdobozomhoz egy Sony 134-es hsz-ra esett a választás, komoly megfontolások alapján. Ez volt a legolcsóbb mélyközép (900Ft) Egyenlőre 100 órája járatom kb, de már nagyon kíváncsi voltam és elkezdtem méricskélni. A következő görbék beépítetlenül mért frekik (tudom nemsok értelme van, próba gyanánt készítettem).
1cm-ről
100cm-ről
Ez kb reálisnak tűnik, ezért gondoltam hogy jól sikerült a beállítás. De szívesen hallgatok minden tanácsot.
Na ez elmúlt egy hétben próbáltam még méricskélni, inkább csak szenvedgetés volt... 2 nap után rájöttem, hogy mivel lsplab-ból nekem csak a demo változat van fent, ezért nem tudok vele nagy felbontású mérést készíteni (3 napig kerestem "okosabb megoldást" de sajna nem találtam). Az RMAA-t továbbra se tudtam működtetni, viszont kipróbáltam egy harmadik megoldást, amit Subvoice lapján olvastam, név szerint a HOLMImpulse nevű programot. Ez egyenlőre jónak bizonyult. A Sony134 hangszoróra ilyen mérést sikerült vele produkálni:
A mikrofon 1cm-re a hsz-től, ami beépítetlen, hangkártya kompenzáció van, mikrofon nincs (Panasonic WM-61A).
A program beállításai:
Szívesen fogadnék néhány tanácsot a beállításokra vonatkozóan, illetve hogy mivel érdemes mérni (például közeltéri, vagy távoli mérés). Ez a program ha jól értelmezem színusz jelet használ, 500Hz-ig sweep, utánna kapuzott. Olvastam hogy szokás fehér és rózsa zajjal is mérni, mikor melyikkel? Esetleg ez a színuszjel használható távoli méréshez? Egyenlőre csak, ennyi, de még biztos felmerül majd néhány kérdés, amire nem találok máshol választ.
ARTA nevű programcsomag jobb, ott impedancia és egyéb akusztikus mérések is kivitelezhetőek egyszerűen.
Ránézésre megfelel így, de hangszórót inkább beépítve érdemes mérni, úgy több használható információ látszik.
Párszáz Ft-tal talán magasabbra kellett volna helyezni a keretet, úgy több esély volna hallgatható hangsugárzóra. 100 órás bejáratás fölösleges, nem fog már változni, ezeknek a hangszóróknak 12 óra elegendő.
H2000 hangszórókról lehetőleg ne írj privátot, kérdezd a fórumban.
Egyéb témával kapcsolatban az info@hangszoro.net címen vagyok elérhető.
Köszönöm a választ Shalafi, az ARTA-t megnézem még. Impedancia mérésre a Watt-féle áramkört építette meg nekem egyik ismerősöm (http://wattmep.tvn.hu/AudioMeresek/AudioMeresek.htm) (tudom hogy van a Méricske, de egyenlőre ez elégnek tűnik), és a Spectra-val mértem. Sikerült egész jól bekalibrálni. A Sony-ra egy ilyet csináltam vele:
(Az érték 10-el szorzandó) És van még egy ilyen fázis menet:
A whitefül oldalán található képletekkel egy erősen saccolós T-S paramétereket számítattam, miszerint inkább zárt doboz lenne ideális, JBL programmal pedig ezekből egy 8-9L-es zárt dobozra jutottam. Egyenlőre itt tartok, a héten lehet építek is egy ilyen dobozt, anyagom már van.
A hsz választás pedig tudom nem a legszerencsésebb, de ez csak kísérleti jellegű, hallgatni valószínűleg nemsokat fogom, de kíváncsi vagyok mit lehet kihozni belőle, az egyes alkatrészek hogy befolyásolják a "valóságban" a hangot, stb.. Ha meg valamit nagyon elrontanék akkor is olcsón megúszom. Ezután szeretnék egy valódi hangdobozt építeni a HA 20 1544-484 és egy Vifa BC25 felhasználásával, Spexceléhez hasonló zárt dobozzal. Ehhez gyakorlok most meg egy kis zsé-t is kell gyűjteni hozzá...
Nem biztos, hogy épp egy háromutassal kell a váltókészítést elkezdeni. Sőt, biztos, hogy nem.
A mikrofonnak elvileg megfelel egy elektret kapszula, ha hitelesíthető valamilyen módon, a jelenleg kaphatóak 1000-10 000,-Ft-ig enélkül nem adnak pontos eredményeket.
H2000 hangszórókról lehetőleg ne írj privátot, kérdezd a fórumban.
Egyéb témával kapcsolatban az info@hangszoro.net címen vagyok elérhető.
Jobb ötletem nekem sincs. Kétutasnál könnyebb megtalálni megfelelő idő alatt a jó alkatrészértékeket, és a keresztezési frekvencia (amiből csak egy van) körüli viselkedés középtartományban egy gyengébb mikrofonnal is jobban beállítható, mint háromutasnál. ezért ajánlom mindig, hogy valami egyszerűbbel érdemes elkezdeni.
Egyébként viszonylag egyszerűen kezelhető a DC 2550, 3-4 alkatrészbe került elérni a fentieket.
H2000 hangszórókról lehetőleg ne írj privátot, kérdezd a fórumban.
Egyéb témával kapcsolatban az info@hangszoro.net címen vagyok elérhető.
Nem így szokás, de ha elég sok időd van így is lehet. A tízféle alkatrész lehet, hogy kevés lesz. Persze a hangnyomás-frekvencia mérés önmagában nem minden, csak egy a részlet a sok közül, és amíg valaki használható méréseket tud készíteni, az is évekbe telik szerintem.
H2000 hangszórókról lehetőleg ne írj privátot, kérdezd a fórumban.
Egyéb témával kapcsolatban az info@hangszoro.net címen vagyok elérhető.
(2011. 08. 29., 10:40)madsnail Írta: Olvastam hogy szokás fehér és rózsa zajjal is mérni, mikor melyikkel?
A fehér zajnak az abszolút sávszélességre (pl. 1 Hz) jutó teljesítménysűrűsége állandó. A rózsazajnak a relatív sávszélességre (pl. 1/3 oktáv, 1/6 oktáv) jutó teljesítménysűrűsége állandó.
Ennek megfelelően, ha konstans abszolút sávszélességű szűrővel mérünk, akkor fehér zajt, ha konstans relatív sávszélességű szűrővel mérünk, akkor rózsazajt kell a hangszóróra adni.
Fordított összeállítás esetén 3 dB/oktáv meredekséggel eső, ill. emelkedő átvitelt kapunk.
Pár éve készítettem egy egyszerű programot impedancia/TS mérésre. Érdekelne valaki véleménye vajon jó-e a koncepció vagy rossz. (akkor nem találtam semmi programot amivel tudtam volna mérni)
A szembetünű dolog a többi mérőprogrammal (ha nem tévedek) hogy nem zaj segítségével mér hanem különböző frekvenciákkal x-től y-ig, de valahol olvastam hogy más az eredmény.
Nos egy kép egy régi SAL SBX sárga kevlárosról (az eredmény nem egyezik a datasheet-ben olvasható fekete kevlaros görbével, de ennek a SAL-nak az Re-je is 7.9 volt érdekes módon): http://imageshack.us/a/img842/4558/67913270.png
Jó a koncepció, más programok is a két csatorna jeleinek osztásával számítják ki az impedancia értékeit.
Feleslegesnek tűnik az áramot mérő 0,18 ohmos ellenálláson a feszültségosztó, hiszen egy 8 ohmos hangszóró esetén a kimenőjel 0,022-szeresénél nagyobb jel nem jut az ellenállásra. Kár ezt a jelet tovább osztani, csak zajos lesz a mért érték.
A jobb csatorna bemenetén viszont kell az osztó, hogy ne tegye tönkre a jel a hangkártya bemenetét.
Szerintem sokan örülnének, ha közzétennéd a programot.
Egy hangszóró tényleges impedanciaminimuma (a rezonanciafrekvencia fölött) a névleges értéktől akár 20%-kal is eltérhet lefelé. Még ennél is alacsonyabb lehet a hangszóró egyenáramú ellenállása (Re), ami ohm-mérővel mérhető. Ezt az egyenáramú értéket más programokba kézzel kell beírni, mert a hangkártya 0 Hz-en nem tud mérni.
próbálom összeszedni a gondolataimat..
Igen, a 0.18R-es ellenállásra kis feszültség jut. (feltéve ha kis feszültségen mérünk, pl 1-2Vrms)
de, 1 kérdés. Miért mérik kis jelen az impedanciát, mikor kb senki se használja a hangsz-t 1-2Vrms-en?
Nem tér el nagyon a különbség? ha igen, akkor mi értelme a kis jelü paramétereknek, ha nem, akkor meg nem mindegy mekkora a fesz?
0.18R helyett használtam 8R-t is, működött. de valami olyasmi jutott eszembe hogy lehet hogy lecsökkentem vele az áramot. Ez persze csak egy gyanú, mert elvileg 8R esetén a hangszóróra is kisebb fesz jut. De valahogy mégis ott motoszkál (erősítőket direkt egy megadott R tartományra optimizálnak)
aztán. X-fi titanium (de kb java hangkártya) 10K line-in impedanciát írnak. Elhagyhatom ebben az esetben a baloldali fesz.osztót?, vagy helyettesítsem az 1.5k-t pl 10k-val és akkor effektív csak felére változik a fesz. De ha 10K a bemeneti impedancia, nem pont az 1.5k-t kéne 10-el helyettesítenem?
Ami az összekötést illeti az erősítő és a kártya GND-ja közt. A rajz nem teljesen jó, mert akkor lenne fesz.osztó ha a bal/jobb fesz.osztók az erősítő föld-re lennének téve, de az erősítő és a kártya között nem feltétlen biztonságos összekötni (én is kísérleti erősítővel mértem, így nem kötöttem össze). Elvileg, ha fogok 1 akármilyen trafót (legyen egy középleágazásos toroid, akár pufferkondikkal stb.. együtt) és a föld szintjét megmérem egy másik 0 szintjével a kettő potenciálkülönbsége 0, nem? (erősítő vs. hkártya föld?) ha nem, összelehet-e őket kötni?
Nem lenne szükség 5W-os 0.18R-re sem, csak ilyen kis ellenálláson nem találtam mást (MPR fémes, nem induktív)
Mégvalami, vajon mekkora áramot tud a line-out ra a kártya biztosítani? Mert a fülesek java része kb 32-40R felett van, szóval elképzelhető hogy alacsony jelen el lehet hagyni az erősítőt?
Ezeket úgy "magamnak" irogattam, csak próbálom átgondolni minden stimmel-e.
Ebben a programban is úgy kellett beírni a 7.9R-t
Észrevettem hogy a kártyák nem tudnak egyenáramot kiküldeni, de mi a helyzet pl 3hz-el? Az erősítőm átvitele biztosítja, és 3hz-en alig történik fáziseltérés, nem lehetne azt mondjuk Re helyett értelmezni?
Nincs ingyenes impedancia mérő program neten? csak pár éve nem találtam még. Ha van rá érdeklődés kicsit átdolgozom és közzéteszem természetesen. Illetve tehetek hozzá frekvencia-átvitel mérést is. Utóbbi érdekelne, de nincs mikrofonkapszulám, erősítőm stb. Viszont a kérdés továbbra is fennál: miért használnak zajt tiszta sin helyett?
Ha ki akarod hagyni a teljesítményerősítőt a mérésből, akkor a (kvázi)konstans feszültséges módszer helyett a (kvázi)konstans áramú megoldást kell választanod.
Egy 100 ohm körüli ellenállást kötsz sorba a hangszóróval, és a hangszórón méred a feszültséget, amely nagyjából arányos lesz az impedancia értékével a frekvencia függvényében. (nekem egy 91 ohmos ellenállásom van erre a célra, hozzáadva a 8 ohmot ott vagyok a 100-nál). A mérésnél eléggé csendben kell lenni, hiszen a hangszóró mikrofonként is viselkedik.
Az egyenáramú ellenállást egy 1000 Ft-os kéziműszerrel megmérheted, az úgyse árt, ha a hitelesítő ellenállás pontosabb értékét is ellenőrizni szeretnéd.
A földhurkokat lehetőleg ki kell hagyni a mérésekből. Egyes hangkártyák ráadásul visszakeverik a bejövő jelet a kimenetre, de egy hosszabb hangszóróvezeték soros ellenállása is tizedohmos nagyságrendbe eshet, ami a konstans feszültségű módszernél is elég nagy hibát okozhat.
Szinuszos hangnyomásméréskor - süketszoba híján - a határoló felületekről visszaverődő hullámok akár 20 dB-es kioltásokat is okoznak, amelyeket füllel nem érezünk annyira, talán a kétfülű hallás miatt. Ilyen mérésekkel nem lehetne eladni egy hangszórót. Zajjal történő méréskor nem alakulnak ki olyan állóhullámok, mint a szinuszosnál, mert nincs több perióduson át tartó szinuszos gerjesztés, ami az állandósult állapothoz kellene. http://forum.diyaudio.hu/viewtopic.php?f...090#p19090 itt írnak egy ingyenes mérőprogramról.
Igen, a hangnyomás esetén logikusnak tűnik a zaj sin helyett. De impedancia mérésnél u.úgy jó a sin is nem?
imp.mérésnél a konstans feszültséges módszer esetén kalibrálgatni kellett, a 0.18R helyett kicsit más értékkel volt jó a mérés (ugyértem, az ellenállások "pontos" értéke nem 0.18-al jött ki) ennek ellenére lehet kipróbálom az erősítő nélküli módszert.
Van multim, de sosem tudom melyik mennyire megbízható, főleg kis ellenállások esetén.. láttam már olyat hogy 0R22 aztán fél ohm-nak mérte, ilyen rossz toleranciával csak nem dolgoznak.? habár van analog ohm mérő, majd rájövök hogy is műxik
Szeretnék mérni SPL-t is. Így a forumot végiglapozva, pár év után - most milyen mikrofonkapszulával/erősítővel lenne érdemes mérni, illetve hol lehetne őket egyszerűen beszerezni? (erősítő kapcs.rajz is megfelel, ha könnyen beszerezhető/olcsó alkatrészekkel kivitelezhető)
az erősítő/mikrofon átvitelét pedig simán bele lehetne integrálni a programba, kompenzációnak.
Köszönöm fdsa, viszont nem értek teljesen a témához. Mi a helyzet pl. a bemeneti impedanciával stb. hkártya esetén?
ps. igen ez jó ez a forum, (diyaudio.hu) csak kár hogy nem tudtam rá beregisztrálni kérés esetén se mindenesetre elolvasni eltudom
Azon a fórumon is sok marhaságot leírnak. Nem különb egy fokkal sem a többitől. Főleg, hogy nincs aki javítsa a tévedéseket arrafelé.
Ui: Én általános egyszerű mérési célokra az ARTA programcsomagot szoktam ajánlani, használni, szerintem több, mint megfelelő. Egyébként sem annyira lényeges, programtól függetlenül ugyanazt az eredményt kell kapnod.
H2000 hangszórókról lehetőleg ne írj privátot, kérdezd a fórumban.
Egyéb témával kapcsolatban az info@hangszoro.net címen vagyok elérhető.
Igen, programtól függetlenül ugyanazt kéne kapni (eltekintve a round-off hibák, mérési formák stb. től)
Szóval rápróbálok egy másikra is és ha kb. ugyanaz az eredmény mint amivel az enyém, akkor maradok a sajátnál - mégiscsak tudom mit csinál.
Viszont ha már idáig eljut valaki (feltételezzük imp.mérés kipipálva), csak a hiteles SPL mérést kéne valahogy (most nyilván nem magára a programra gondolok, mert azt is össze lehet hasonlítani).
Ajánlani tudna valaki megfelelő, korszerű (nem túl drága, de kompenzálható - tehát adatokkal ellátott) kapszulát, és hozzá erősítőt (v. rajzot)? (illetve megbízható forrást)
megj: gondolkodom stereo mérésen, akár a bal az on-axis a jobb az off, vagy akár a kettő eredményét összehasonlítva
Na, legalább én is letöltöttem az ARTÁ-t , eddig valahogy elkerültem.
A hangkártya bemeneti impedanciája 10 kohm körüli érték, az nem terhel be sehova.
Mérőmikrofon ügyben szerintem tanulmányozd Elliott oldalát ( http://sound.westhost.com/project93.htm ) és Linkwitzét ( http://www.linkwitzlab.com/sys_test.htm#Mic )
Kapszulát akár shalafitól is tudsz kunyerálni, erősítőt építhetsz pl. NE5532-ből vagy két tranzisztorból, nem is kell túl nagy erősítés, 20-30 dB általában elég.
(2012. 11. 22., 19:53)akosm Írta: Igen, programtól függetlenül ugyanazt kéne kapni (eltekintve a round-off hibák, mérési formák stb. től)
Szóval rápróbálok egy másikra is és ha kb. ugyanaz az eredmény mint amivel az enyém, akkor maradok a sajátnál - mégiscsak tudom mit csinál.
Viszont ha már idáig eljut valaki (feltételezzük imp.mérés kipipálva), csak a hiteles SPL mérést kéne valahogy (most nyilván nem magára a programra gondolok, mert azt is össze lehet hasonlítani).
Ajánlani tudna valaki megfelelő, korszerű (nem túl drága, de kompenzálható - tehát adatokkal ellátott) kapszulát, és hozzá erősítőt (v. rajzot)? (illetve megbízható forrást)
megj: gondolkodom stereo mérésen, akár a bal az on-axis a jobb az off, vagy akár a kettő eredményét összehasonlítva
Hiteles SPL mérés, na az gond.
Ott kezdődik, hogy a mérőláncod erősítése az annyi, amennyi, elmászik,
minden komolyabb mérés előtt kalibrálni kell lehetőleg egy pisztonfonnal.
A mérési távolság általában 1 m, ezt a legkönnyebb viszonylag pontosan mérni.
Méréskor 1 VA teljesítményt kell a hangszóróra/hangsugárzóra adni. Ha ez szinusz lenne, akkor egyszerű lenne, egy oszcilloszkóppal leellenőrizhető, hogy hogyan változik a voltmérő kijelzése a frekvencia függvényében. Zajfeszültség mérésekor viszont valódi RMS értéket kell mérni. Forgalmaznak ugyan RMS-értéket mérő digitműszereket is, de ezek csak az 50-60 Hz-es hálózati feszültség RMS értékét mérik, 1 kHz-en már meghalnak. Digitális műszerrel egyébként is reménytelen zajfeszültséget mérni.
Némi könnyebbség, hogy a ráadott teljesítményt a névleges impedancia értékével kiszámolt feszültséggel kell meghatározni, nem szabad az 1 kHz-en mért valódi értékkel szórakozni.
Megy szépen az ARTA pack aktiváció nélkül (igaz load/save nincs)
Steps is "stepped sine"-al mér. /Ha zajjal mérnek hogy a rákba mérik a fázist?/
Kompenziáció is van (itt van az hogy jól jönne a töltés/mentés)
Impulse response measurement: azt hiszem köztudott hogy a hangsz-nak tipikus fáziseltérése van, de akkor ténylegesen ki is hat az I.R.-re ugye? pl. tegyük fel hogy tökéletesen lineáris fázisban megy jelalak torzitás nélkül a hsz-ra, és a mérőberendezésünk is lineáris. Ebben az esetben akkor az I.R.-n megjelenő fáziseltérés egyezik az impedancia menetben leírtal?
Tranzisztoros erősítőknek (telj.+mikrofon) van fázistorzítása 20-20k között?
directivity-t hogy mérnek? specko vagy több mikro egyszerre?
Torrenten nézz körül, lesz ott save is.
Egy lengő rendszer, amely kényszerrezgéseket végez, 0 Hz környékén azonos fázisban mozog a gerjesztő erővel. A frekvencia növelésével a rugón mozgó tömeg fázisa késni kezd a gerjesztéshez képest. A késés a rezonanciafrekvencián pontosan 90 fok. A frekvencia növelésével a fáziskésés tovább nő, tart 180 fok felé.
Emlékeim szerint a gerjesztő erő a tekercsen átfolyó árammal van fázisban, amelynek a fázisa az impedancia fázisával tér el a gerjesztő feszültségtől.
Egy RC-tag fázistolása a -3 dB-es pontban 45 fok. Aztán ezek összegződnek.
Irányjelleg-görbét a legjobb forgóasztallal mérni, de lehet úgy is, hogy pl. 15 fokonként felveszed az átviteli függvényt, és abból számolod.
(2012. 11. 23., 6:56)fdsa Írta: A frekvencia növelésével a fáziskésés tovább nő, tart 180 fok felé.
Abban a frekvenciatartományban, ahol a membrán átmérője jóval kisebb a hullámhossznál, a membrán nem tudja a levegőt kompresszálni, egy félgömbszerű levegőtömeg együtt mozog a membránnal, így a hullámforrás nem esik egybe a membrán felületével (újabb fáziseltérés).
Magasabb frekvenciákon a membrán egyes részei elkezdenek önálló életet élni. Különösen igaz ez a belső kúppal rendelkező hangszórókra, de a porvédő hatása is észlelhető. Ezen elkülönült részek "újra játsszák" a rezonancián 90 fok, majd tartunk a 180 fokhoz játékot. Az eltérő fázisban rezgő membránrészekből induló hullámok interferálnak egymással, néha egész mély kioltásokat okoznak.
A gerjesztésnek is terjedési időre van szüksége a membránkúp alkotója mentén, ezért a lengőcsévétől távolabb eső pontok a távolság függvényében más fázisban rezegnek, ezt stroboszkóppal jól meg is lehet figyelni.
A hanghullám fázisát a gerjesztéshez tudjuk viszonyítani, de ehhez a hangszóró-mikrofon távolságnak megfelelő késleltetést kell beiktatni a gerjesztő jel útjába is, hogy értelmes eredményt kapjunk.
(2012. 11. 23., 12:32)fdsa Írta: membrán átmérője jóval kisebb a hullámhossznál
Mennyi az a jóval kisebb?
(2012. 11. 23., 12:32)fdsa Írta: belső kúppal rendelkező hangszórókra
Az mit takar fáziskúp, dóm jellegű?
(2012. 11. 23., 12:32)fdsa Írta: A gerjesztésnek is terjedési időre van szüksége a membránkúp alkotója mentén, ezért a lengőcsévétől távolabb eső pontok a távolság függvényében más fázisban rezegnek, ezt stroboszkóppal jól meg is lehet figyelni.
Gondolom ezért (is) számít a membrán alapanyaga. Egyébként mennyit számít az ilyen szempontból hogy a membrán formája exponenciális jellegű vagy sima kúp?
Végülis akkor érdemesebb lenne a használható tartományon egy hangszóró fázisát stroboszkóppal (ha lehet vele), vagy akármilyen optikai eszközzel ami alkalmas erre a célra bemérni, és akkor az impedancia menetben leírt fázissal nem kéne effektív foglalkozni (legalábbis akkusztikai szempontból nem). pl, összekombinálni egy optikai mérőt a kimenő fesz.el, és effektív az így kapott fáziseltérést kompenzálni (ha lehet) akár allpass network-el vagy digitálisan.
Egy RC-tag fázistolása a -3 dB-es pontban 45 fok. Aztán ezek összegződnek.
Az erősítőre gondolsz? mondjuk az ilyen mezei DC v. rádio frekv interf szűrő átvitelt fázist még ki lehetne jelezni mondjuk spice-al, de végülis ahogy az impedanciát, úgy az erősítő átviteli görbéjét és fázisát is meglehet mérni, csak némiképp más eszköz kell hozzá mint az hsz. impedancia mérésénél. Tehát kijövöfesz kontra erősítő fesz.?
ps: (Rosszul fogalmaztam, a hiteles SPL mérést nem úgy értettem. Azt hiszem nem számít az ha nem tudom hogy pontosan 88dB vagy 90 vagy 10-el több/kevesebb, szerintem otthoni célokra nem is számít. Ebben az esetben viszont csökkennek a kritériumok, mekkora teljesítménnyel mérek, ilyesmi gondolom. Igen zajok RMS értéke, ez egy jó kérdés. Egyszer olvastam vmi elméletet Gaussian-okról stb. azt hiszem kénytelen leszek ujra ránézni mi is volt pontosan)
akosm, próbáld meg megszerezni I. Veit Műszaki akusztika c. művét. Nagyon sok kérdésedre megadja a választ, amit begépelhetnék vagy beszkennelhetnék, de az most kicsit sokáig tartana.
A membrán formája inkább shalafi témája, de ezt jó nevű gépészek kutatták. A hang a szilárd testekben nem csak longitudinálisan, hanem transzverzálisan is terjed, a longitudinális sebesség általában jóval nagyobb. A membrán "tövében" exponenciális a görbe alkotója, a külső részein átvált kúposba. Hosszú évtizedek eredménye ez a megoldás.
Ha van egy hangszóród, aminek az érzékenysége valamennyire hitelesnek tekinthető egy frekvenciasávban, akkor egy méréssel kalibrálható a rendszered. A ráadott teljesítmény és a hangszóró/hangsugárzó helyzete alapján elég jó tájékoztató adatokat kaphatsz.
(2012. 11. 23., 20:58)akosm Írta: Rod Elliott mikrofon erősítőjét már egyszer megépítettem (http://sound.westhost.com/project13.htm )
Ez alkalmas lenne, impedancia ok?
Ha még megvan, nincs ennél jobb
Jav.: ennél az előerősítőnél nincs mikrofontáp, azt még egy ellenállás beépítésével pótolni kell!
A Linkwitz-féle módosítást viszont a mikrofonkapszulán ajánlatos megcsinálni, nekem már 60 dB-es hangnyomásnál erősen torzított a kapszula.
Idézet:This modification was originally suggested by Siegfried Linkwitz for his cosine burst generator (see Project 58 ). Note that this is only known to work with the Panasonic capsule, but others may be able to be adapted in a similar manner.
fdsa, panasonic kapszulát módosítottál? más kapszulákra is műküdhet vajon?
az előerősítőt jól üzemeltethetem 1-2db 9V-os elemről is nem?
Idézet:Jav.: ennél az előerősítőnél nincs mikrofontáp, azt még egy ellenállás beépítésével pótolni kell!
Egy kaptafára készülnek az elektret kapszulák, mindegyikre működik.
Linkwitz b ábrája a jó, a c csak megzavar, az a pedig az eredeti, módosítatlan tápellátás.
A kapszula tápfeszültsége legyen 1,5 és 10 V között. A tranzisztoros előerősítő viszonylag széles tápfeszültség-határok között működik, az IC-s is, de 1 db merülőfélben lévő 9 V-os elemről már bizonytalankodik.
Egyenlőre 100 órája járatom kb, de már nagyon kíváncsi voltam és elkezdtem méricskélni. A következő görbék beépítetlenül mért frekik (tudom nemsok értelme van, próba gyanánt készítettem).![[Kép: sonyfrekikozel.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/542/sonyfrekikozel.png/)
![[Kép: sonyfrekitavol.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/842/sonyfrekitavol.png/)
![[Kép: holmsony1341cm.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/24/holmsony1341cm.png/)
![[Kép: holmsetup1.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/641/holmsetup1.png/)
![[Kép: holmsetup2.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/43/holmsetup2.png/)
![[Kép: sony134impedancia.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/830/sony134impedancia.png/)
![[Kép: sony134phase.png]](http://imageshack.us/photo/my-images/689/sony134phase.png/)
