TL hangdobozok

[Mócsing]

Shalafinak köszönhetően sikerült bebarkácsolnom ide , az utlsó mérés eredményét .
Mit lehet kihámozni belőle ? 120 Hz-nél van egy nagy gödör , az egy un. kóborgödör . Mindíg máshol jelentkezik , attól függően milyen messze van a mikrofon , sőt a mérérs helye is befolyásolja .

[Mócsing]

Ezen a képen az látszik , milyen hatása van a mágneskör kompenzálásának .
Zöld : nincs kompenzáló mágnes .
Fehér : vonzák egymást .
Kék : taszítják .
Valószínü ezek a görbék csak az én dobozaimra jellemzőek , más doboz , más eredmény .
Szerintem érdemes kisérletezni .

[pagrus]

A fehér lenne az érdekes, de nem hoz annyit ezek szerint, hogy érdemes lenne rágyúrni.
Bár lehet, hogy ennyi is számít.

[spexcel]

Hmmm... Gyanús nekem ez a mérés... 20Hz-et nominális értéken hozza. Nem lehet, hogy el van kötve valami? Milyen pozícióban készült a mérés? Milyen távolság?

A mikrofon gondolom WM-60 a karakter alapján.

[h_jozsi]

Nyilván ez az ütődött májkrofon. .ut.

[pagrus]

Nyilván ez az ütődött májkrofon. .ut.

Nem hiszem. Átlag mérésnél, pl. 2 méterről, ha a hangszóró 1 m magasan van, 400 Hz-től lefelé már használhatatlan az egyszerű kapuzatlan görbe.
Az RMMA kombinált jellel dolgozik ezért lejjebb tud menni, de én a mélytartomány mérésére (20-100 Hz) már nem használnám.

[spexcel]

Közeltérben jól mér az rmaa is, tekintve, hogy a legalkalmasabb, sinus sweep módszerrel dolgozik. (Más kérdés, hogy kapuzott mérésre inkább az MLS a jó...)
Egyébként viszonylag közelről (0,7-1,2m) még egészen jól méri az alsó tartományt is, persze itt közel sem olyan pontos már, mint 1 kiló felett. A főbb arányok meglátásához természetesen mindenképpen jó.

A kérdés még mindig marad: ennyire jó lenne a 620 TL-ben? .?.

[Mócsing]

Engem is molesztál ez a 20Hz-es dolog .
Az Fs 50 Hz , doboz elvileg 30 -ra van méretezve .
Mi lenne ha hanggenerátorral , és mV-mérővel nézném meg ?
Amennyiben a 20 Hz valódi , az nem a 620-as érdeme ,hanem a TL-é .
Szerintem .
Alighanem összehozom ezt a hanggenerátoros mérést .

A Zobel finomítana valamit a görbén ?

[Mócsing]

Ja , mégegy , 2.3 m-ről mértem . Van közeltéri diagram a 620 -ról , ott teljesen "normális" nem megy ennyire mélyre . A két mérés között egyébként az a különbség , hogy helyet cserélt a doboz és a mikrofon .
Láthatóan a gödör is odébb ment ennek hatására .

[pagrus]

Ha a TL nincs nagyon csillapítva, akkor normális a hullámzás, ha jobban csillapított, akkor meg kevesebb a mély.
5-13 gramm / liter között jó valahol, 16 grammnál ne legyen több a csillapító anyag, olcsó és jó a paplantöltő műszálas vatta:
Fehér töltőanyag, 300 gramm 260 Ft, Peter's Paplan Kft. Bp., 1089 Kálvária tér 19.
Ezt nem érdemes szűrővel korrigálni. 1,2 m-nél ne nagyon mérj távolabb.

[spexcel]

Írd le légyszi a mérés körülményeit. Itt arra gondolok, hogy hogyan van bekötve az RMAA. (Mic in vagy mikrofonerősítő + line in) Próbáld meg megmérni 1m-ről is, a magassugázó tengelyéből. 2.3m már sokban a szoba átvitele, és nem lesz pontos. 1-1,5m még elfogadható.

Ja, és még valami: elvileg az RMAA a legalsó tartományt is jól méri, hiszen sinus sweeppel mér. Mérj egy közeltérit is (0,5-1cm-re a mélyközép porvédőjétől), illetve egy TL nyílást is légyszi.

[Mócsing]

Ez a közeltéri .
Zöld : nincs kompenzáló mágnes .
Fehér : taszítják .
Kék : vonzák egymást .

[pagrus]

Ritka jó hangfal, csak gratulálni tudok .sokk.

[Mócsing]

Ezt most mértem a nyílásnál .
Fehér :Mikrofon kb 15 cm-re bedugva a nyílásba .
Zöld : előlappal egyvonalban .
Kék : előlappal egyvonalban ,+ vatta a nyílásban
Kicsit kesze kusza , a zöld a legfontosabb .
Mérés :Méricske erősítője , és mikrofon erősítője . A mikrofon erősítő a line in -re van kötve , és 100 Hz-el kalibráltam .
Köszönöm Pagrus .
Most a mélyekkel akarok zöldágra vergődni , aztán megyek föjebb .
Megnéztem a mélyek hogyan viselkednek , a távolság vltoztatás hazására . Úgy vettem észre a néhány száz Hz alatti részt jobb távolról mérni .
Mikrofon a dóm magasságában volt , a dóm és a nyílás közepe 83 cm-re van egymástól . Inkább felteszem ezt a képet is .

Fehér : Távolság :90 cm
Zöld : 120 cm
Kék :150 cm
A 230 ról mért meg már fönt van .
A hanggenerátoros mérés nem jött össze , valószínü földhurok miatt nagy volt a zúgás . Viszont MP3-ban van felvéve bassz -test . Mikrofon kimeneten /Méricske / a 30 Hz-et jól tudtam mérni . 15 Hz-nél mozgott a membrán , de az már értékelhetetlen volt . Amit okozhat a műszer , mikrofon ,és a mikrofon erősítő bugja is . A másik tanulsága az hogy , az Mp3 a mélyaket békén hagyja .

[pagrus]

.....
Köszönöm Pagrus .
......

Nagyon szívesen, a te örömöd az enyém is.
Csakhogy ez mérési hiba, minél előbb derítsd ki, mi a baj. .no.

[Mócsing]

A Tangbandodat eltudnám képzelni TL-ben .

[pagrus]

A Tangbandodat eltudnám képzelni TL-ben .

Én is, de csak a papírcső TL amivel szabadon rendelkezem (a közérthetőség kedvéért: http://diyaudio.barjak.net legalul), abba meg nem fért bele, és nem volt kedvem másik TL-t építeni. Majd.

[Mócsing]

Bocs !
Megnéztem Pagrus honlapját , itt meg reagáltam ...
Tényleg nem volt valami érthető .

[h_jozsi]

TL szakértők és Mócsing!

Tud vallaki méretezési eredményeket szolgáltatni a HA13-478 esetre? Több verzió is szóba jöhetne, de leginkább az egyenletes keresztmetszetűvel szimpatizálnék, jobb remélhető eredmény esetén szóba jöhetne ettől eltérő is.

Nincs semmi programom/táblázatom, akinek meg van, talán egyből ki tudná számítani. Nem sokat tudok a dologról, dönteni kellene arról is hogy a végébe kerüljön a hsz vagy 1/3-ba. A hosszal/keresztmetszettel lehet variálni bizonyos határok között?

[Mócsing]

Helló Jozsi .
Az egyenletes keresztmetszetnél , abban az esetben ha a hangszóró a végén van , a harmadik harmonikus állítólag módfelett erős lessz .
Ezért szokták 1/3 ra tenni , ami valamivel rosszabb illesztést jelent a külvilág irányában , viszont eléggé jól elnyomja az említett felharmonikust . A másik megoldás , végén a hangszóró , és szűkül a cső . Az enyém momentán szűkül is , meg 1/3-os is .
Majd folytatom .

[h_jozsi]

Folytatsd csak. Meg számojjunk is.

Az 1/3-szűkülő kombinácijó egyéni ötlet vagy kész volt a terv?

[Mócsing]

Az volt a kiindulási alap , hogy elől , alul legyen a kijárat . Ezt az elrendezést Péter küldte ,de már láttam is valamikor. Mivel a magasnak fülmagasságban kell lenni , így adva volt a maximális magasság .
30 Hz re terveztem a hosszát , amit a szűküléssel lehetett rövidíteni .Ui. a szűkülés megnöveli az efektív hosszt . Méretezéshez Martin J. KIng táblázatát használtam . Van egy olyan tabella ahol a Qts -ből ki lehet silabizálni hány Sd -ről ,lehet max indítani az adot hangszórónál .
A doboz aztán már saját méretezés . Van ennél egyszerübb megoldás is ,ott a tetején van a lik .Ezt egy skandináv programmal lehet számolni .

[shalafi66]

Viszonylag jobb a modellezések szerint, ha a hangszóró és a nyílás azonos irányba sugároz, és viszonylag távolabb, kb. fél-egy méterre vannak egymástól..
Fdsa tartott a terminálon egy alapoktól induló kiképzést épp pár napja TL-ügyben, ez három hozzászólás, beidézem:

Szerintem tanulmányozgasd az alábbi dokumentumot: http://www.quarter-wave.com/Theory/Alignment_Tables.pdf , itt szinte minden le van írva.
Szükséged lesz a hangszóró rezonanciafrekvenciájának értékére, a Qts értékére és az Sd hatásos membránfelület ismeretére.
A Qts ismeretében a fenti cikk 21. oldalán a Table A-2 segítségével meghatározhatod a szájnyílás (So) és az Sd arányát.
Meghatározod egyenes csőre a hangolási frekvenciát, ez lehet akár 1-1,5 oktávval a hangszóró fs értéke alatt is, és az ehhez tartozó effektív hosszt:
Le = 344/(4*f0)
Ezt az effektív hosszt csökkentheted a torkolati tényező értékével: 0,6*sqrt(So/pi)-vel.

A cső nem csak az alapharmonikus frekvencián rezonál, hanem ennek páratlan számú többszörösein is. Ezekre a rezonanciákra általában nincs szükség, hiszen ott már a membrán is sugároz. A felharmonikus rezonanciák csillapítására a csövet a zárt végétől a cső 2/3-áig - 3/4-éig javasolja a szerző lazán telepakolni vattával. A cső fennmaradó részét üresen kell hagyni, mert különben az alapharmonikust is csillapítod.
A felharmonikusokat a hangszóró elhelyezésével is lehet csökkenteni, ezt a 12 oldalon lévő 4. táblázatban adja meg a szerző különböző szűkülő-táguló csövekre Driver Offset Ratio néven.
A 10-11 oldalon található táblázatokból kiolvasható, hogy a különböző szűkülési-tágulási arányok hogy befolyásolják egy-egy adott frekvenciához a cső hosszát.
A szűkülő cső általában kisebb fizikai méretet eredményez, kisebb a hangnyomásgörbe hullámossága is, cserébe kisebb hangnyomást kapunk a cső végén.

Martin J. King 0,2 és 0,7 közötti Qts értékekre ad példákat, a 0,84-es értéknél az So/Sd érték legalább 3,5 körül lehet, tehát So értéke minimum 3,5*52,8 = 168,96 ~ 169 cm^2.
A cső szélessége nem lehet kisebb, mint a kosár átmérője, esetünkben kb. 10 cm, a mélysége ezek szerint 17 cm lesz.
Az effektív hossz
40 Hz-re hangolva 344/4*40 = 2,15 m,
50 Hz-re hangolva 344/4*50 = 1,72 m.
A torkolati tényező értéke: 0,6*sqrt(So/pi) = 4,4 cm, ennyivel csökkenthető a cső fizikai hossza.
A 2 m körüli magasságú cső kicsit túl nagy egy normális lakószobába, ezért általában ketté szokták hajtani, ekkor a hangszóró nagyjából az ülő hallgató fülmagasságába kerül. A hajtásnál mindenképpen reflexiók alakulnak ki, az első és hátsó kamra külön-külön rezonál, két egymáshoz közeli, 2*f0 körüli frekvencián. Ezeket a rezonanciákat csillapítani kell, mert az eredő hangnyomás ebben a tartományban jóval meghaladhatja az f0 frekvencián létrehozott hangnyomást. A fordulót nagyon gondosan kell kialakítani, a válaszfal tetejét célszerű félhenger keresztmetszetűre csiszolni.
A hajlított cső hosszát általában a cső középvonalában szokták számolni, de az eddigi tapasztalataim alapján a legrövidebb út határozza meg az f0 frekvenciát, tehát a válaszfal magassága + a válaszfal tetejétől a szájnyílás legközelebbi pontjág mérhető távolság + a torkolati tényező.
A harmadik felharmonikus csillapítása miatt célszerű a hangszórót a cső zárt végétől kicsit távolabb elhelyezni. A harmadik felharmonikus maximális csillapítása Leff/3 értéknél érhető el, de ez a hangnyomás jelentős csökkenésével jár, King az optimális értéket 0,2*Leff értéknek tartja.
A csőben elhelyezett csillapítóanyagban a hang lelassul, ugyanahhoz a csőhosszhoz alacsonyabb f0 tartozik, ennek a pontos mértéke függ az anyag sűrűségétől, mennyiségétől, King javaslata csak annyi, hogy a zárt végtől a cső 2/3-áig - 3/4-éig töltsük ki a csövet, de mindenki egyéni ízlése szerint csillapítson.
Reflexió egyébként ott is kialakul, ahol a közeg sűrűsége hirtelen megváltozik, tehát célszerű a csillapítóanyag vastagságát vagy sűrűségét fokozatosan növelni a határfelület környékén.

A TL-rendszerű hangsugárzók úgynevezett lambda-negyedes rezonátorok. A lambda itt nem a szonda, hanem a hang hullámhossza, értéke pedig a levegőben mért hangsebesség és a frekvencia hányadosa. A hangsebesség átlagos értéke 344 m/s.
A cső hossza (némi korrekcióval) egyértelműen meghatározza a rezonanciafrekvenciát. A cső zárt végén az áramló levegő sebessége nullára csökken, ugyanakkor a nyomása eléri a maximális értéket, a nyitott végen viszont a nyomás csökken nullára, és az áramlás sebessége maximális. A nyomás és a sebesség alakulása a csőben szinuszos, ill. koszinuszos, a minimum- és maximumhelyek távolsága a hullámhossz negyede. Ezért hívják lambda-negyedes rezonátornak. Ugyanebből a csőből az így kiszámolt rezonanciafrekvencia kétszeresén nem jön ki hang, mert a nyitott végen a sebesség nullára csökken, olyan, mintha ezen a frekvencián egy fal zárná le a csövet. A cső viszont rezonál az alapfrekvencia páratlan számú többszörösein is.
A cső hosszának a kiszámításához el kell osztani a hangsebességet (344 m/s) a kívánt rezonanciafrekvencia értékével (ez lesz a hullámhossz), majd ezt kell osztani 4-gyel, ez lesz a cső effektív hossza.
A cső nyitott végén kilépő levegő nem tudja közvetlenül összenyomni a külső légtér levegőjét, a nyomás átadása fokozatosan történik, a cső szájánál lévő levegő egy része együtt mozog a csőben mozgó levegővel, ezt egy ún. torkolati korrekcióval lehet figyelembe venni, amelynek értéke kerek szájnyílás esetén (pi/4)*R, más keresztmetszeteknél az azonos területű körre kell visszaszámolni. Ezzel az értékkel csökkenteni kell a cső fizikai hosszát, ha ragaszkodunk a rezonanciafrekvencia általunk előírt pontos értékéhez. Hangsugárzónál nincs különösebb jelentősége a +/- 1-2 Hz-nek, de a fúvós hangszereknél már gondot okoz (tovább kell reszelni )
A hangszóró akkor tudja a maximális teljesítményt átadni a csőben lévő levegőnek, ha az akusztikai impedanciájuk megegyezik. A hangszóró akusztikai impedanciája függ a Qts tényezőjétől (meg valamennyire a lengőtekercs ohmos ellenállásától is), a csőé a csőben uralkodó nyomás- és sebességviszonyoktól. Szerencsére a fent hivatkozott M. J. King táblázatba foglalta (8 ohmos hangszórókra) a cső kilépőnyílásának (So) és a membrán effektív felületének (Sd) az optimális arányát a Qts függvényében.

[h_jozsi]

Na az elég velős volt és nem is annyira rázós. Persze azért még emészteni kell kicsit.
Shallafi, meg akartam nézni Mócsing dobozának rajzát-képeit, de nem mükködnek a linkek (http://forum.hangszoro.net/posting.php?m...ote&p=2166), bizerálnál neki vallamit?

Nézzük a HA13-478 adatait. Qts=0,315 Sd=87cm2 fs=44,697Hz Cms=1,292mm/N
Mennyire érdemes ennél a hangolási frekvenciját lejjeb tenni? Mit mutat a táblázat a többi méretre vonatkozóan?

[Mócsing]

Jozsi .
A mejne TL belső szélessége 18 cm , a 87 Sd-hez , 11.8 tartozik.
Osztán ezzel kész is a méretezés . Azért a méretei eléggé tekintélyesek , így is . A TL egyik fő jellemzője a nagy méret , a zárthoz v. a reflexhez képest .

[h_jozsi]

Mi a 11,8? A HA13-hoz tartozó dobozszélesség? Négyzet keresztmeccet vagy nem? De ha nem akkor mi a másik méret?
Ez a kiinduló méret a zárt végen? Még el sincs döntve, tágul vagy szűkül vagy állandó.

Már olvasom a táblázatot (azért az angol szöveg sokkal több benne).
Nagy méret? Inkább csak vertikálisan. De amúgy keskeny. Legalább meg lehet spórolni a talapzatot. .zold.

[Mócsing]

A mejne TL belső szélessége 18 cm .A kilépő nyílás magasság 7.33 cm.A 18*7.33=132 cm = Sd .

87 Sd /7.33 =11.8 11.8*7.33= 87 Sd

A doboz minden egyéb mérete változatlan , 3 Sd-ről szűkül 1-re.

[h_jozsi]

Tehát a kilépő nyílás keresztmetszetét akkorára vetted, mint a membránfelület? Mindkét esetben, ullátom. Viszont mekkora a szűkülés, az S0/SL? Arra is van táblázat, ha jól sejtem... .otlet.

[Mócsing]

Onnan néztem a 3ról 1re módszert .
.zzz. .zzz. .zzz. .zzz. .zzz.

[h_jozsi]

Mi van, már alszol???

[topeti]

Józsi, belevágsz egy TL-be?
Sok sikert!

[Mócsing]

Igen a kilépő nyílás egyenlő az Sd-vel . A táblázatból ki lehet nézni az adatokat .A kilépő nyílás magassága 7.33centi , Sd/7.33 , megkapod a nyílás szélességét , ami egyben a doboz belső szélessége is .

[h_jozsi]

Mócsing, változatlanul nem tudom megnézni a dobozod képeit, nem mükködik a link. A céges interneten meg újabban szűrik a tartalmat, Petya oldala sem jön be, az Imageshack oldalakat meg szexnek minősíti. Micsoda perverzitás.

Igen Petya, ilyenbe gondolkodom, egyenlőre kísérleti alapon. Ha beválik, házimozi hátsó sugárzó lesz belőle. Ez alapján neki lehet buzdulni az elsőnek. Emiatt is néztem ki a HA13-at, reflexben egész tűrhető, a TL doboz hangolásával meg valamelyest lejjebb is lehet vinni a mélyeket. És szépen elálldogál a sarokban, állványzat sem kell neki.

De lehet hogy a szűkülő kivitel helyett inkább az egyenest választom, a 2/1 szűküléshez képest a hossz növekedése alig több mint 10 %. Na azt még ki kell kalkulálni, ekkor mekkora az Sd szorzótényezője.

[shalafi66]

http://hangszoro.net/laci/forum/tldoboz.jpg

[h_jozsi]

Köszönöm Shallafi. Szerinted meddig érdemes levinni a hangolást? 35 Hz jó lesz? Legfejjebb, vagy sikerül elérni vagy nem. .hehe.