HANGSZORO.NET fórum

Miért?

Azért nem, mert a PC tápok többségénél a 12 Voltos rész teljesítménye nem túl nagy, az öt voltosra tud nagyobb teljesítményt leadni, tehát kevés jutna az erősítőre. A kb. 1000u pufferkondik sem tudnak elég áramot biztosítnai sajnos. Egy akkuval nem versenyezhet a PC táp.
Meg az öt voltos kimenetet külön terhelni is kéne valamivel, mondjuk egy izzóval, vagy ellenállással, ahhoz, hogy működésre bírd a tápot.

A 12V-os rész 16A-rel terhelhető pl. egy 300W-os olcsó tápon, de vannak ennél jobbak is. 12x16=192 W. Ez szerintem elég. A kimenetre rárakok, még néhány nagy kondit és máris stabil és zajmentes lesz. Ja és az 5 V-ot nem kell terhelni. Az digit. elektronikai kísérletező panelemre is egy régi tápot dugok rá és használom az 5 és 12 V-os részét.

A kapcsüzemű tápok, nem szeretik a kimeneten a nagy kondikat.

Esetleg pfc?

A PFC-nek mi köze ehhez?

Könnyebben emészt.

Lehetne érthetőbben? A PFC-t tudom, mire való.

Akkor nincs mit részleteznem.

Biztos én vagyok a hülye, de miattam részletezhetnétek legalább. Én ugyanis nem értek semmit. .forog. .torz.

Én azt nem értem, hogy a PFC-nek mi köze ehhez.
Hogy ne magyarázzam túl: http://www.pcworld.hu/forum/index.php?ac...st&p=54421

Kösz elolvastam.

Lex Írta:Én azt nem értem, hogy a PFC-nek mi köze ehhez.

Mostmár semmi, tévedés történt. Kondin épp nem segít. .gonosz.

Ja, értem, arra gondoltál, hogy kompenzálja a szűrő kondit. Sajnos pont az induktív terhelést kompenzálja. Bár lehet, hogy ha teszek mellé induktívitást, akkor jó lesz.
Shalafi! Hogy érted, hogy nem szereti a kondikat?

Emlékeim szerint egy megfelelő nagyságú pufferkonidnál nagyobbat használni nem érdemes. Ezzel mondjuk nem mondtam nagyot. .forog.

Lex Írta:Ja, értem, arra gondoltál, hogy kompenzálja a szűrő kondit. Sajnos pont az induktív terhelést kompenzálja. Bár lehet, hogy ha teszek mellé induktívitást, akkor jó lesz.

Igen, én úgy gondoltam, hogy komplexebb a pfc, de hát tudatlan vagyok. Mondjuk nem mintha a pc-kben nem lenne kapacitása, de hát úgy látszik ez nem lényeges. Némelyik alaplapon 1500 uF felettiek...

Én is szubnak próbálgatom, mert a HA31 elég nagy sátorba férne be. Úgy látom, hogy érdemesebb sima bass-reflexbe rakni, mint 4-ed rendűbe, mert 4-ed rendűben gyengébb a mélyátvitele és az érzékenysége is. De majd kijavítotok, ha nem jól mondom.

Annyira nagy doboz nem kell a HA31-nek, de 40Hz alá csak BP ládában szólal meg. A braunnak valóban jobb a zárt vagy b.reflex doboz.

Elméletileg reflex rendszerű ládába lenne jó a 670-es de WinISD Beta szerint igencsak nagy láda kellene neki .sir. Persze ez a 87db-es érzékenység is zavaró.

Inkább a JBL-ben tervezd, mert az figyelembe veszi a csillapítást (vatta) is. Így 80 liter körül jön ki, ami szubnak nem rossz méret. Pl. 40x40x50 cm nettó.

Sok a 80 liter még. 64 liter b.reflex 25Hz körülre hangolva minimálisan csillíptva egész jó, a membrán kitérését is nézni kell közben.

Ez a 64 liter már egész jól hangzik de még mindig ott az a lehangoló 87 db átlag érzékenység. Ha 500-600Hz körül kezd esni a freq. menet (és emiatt 87 db) akkor egy jó középsugárzóval ezt is ki lehetne küszöbölni. .forog.

Ja JBL-t egyébként honnan lehet letölteni mert már egyszer leszedtem de nem tudom feltelepíteni?

http://hangszoro.net/download.htm

A 87dB átlag a T-S paraméterekből lett számítva, tehát ez a mélyfrekvenciás átvitelre érvényes.
Egy kompenzáló mágnessel javítható az érzékenység (kb. +1dB) és a Qes Qts értékei is, de ehhez is mérni kellene.

Köszi a linket, de valami nem stimmel.
Ezt írja ki: Setup is unable to locate script file <.../INSTALL.INS>
Mi lehet a gond?

Shalafi!
1. Szerinted melyikből érdemesebb szubot készíteni? a HA31-422-ből vagy a Braunból?
2. Valahogy nem fér a fejembe, hogy miért van az, hogy a WinISD vagy a JBL kiszámol egy optimális doboz űrtartalmat, pl. 80 l és Te azt mondod, hogy elég lesz 64 liter is. Félre ne értsd, nem megbántani akarlak, csak azt hittem, hogy a progi kiszámolja azt a méretet, amin jól szól a cucc. A nagy számolgatósdiból én arra következtettem, hogy a kiszámolt méret betartása fontos a jó hangzáshoz. Ha csökkentem a doboz méreteit, akkor láthatóan romlik az átvitele. Most azért mondod, hogy jó kevesebb is, mert nem sokat változik a hang, de spórolok egy kis helyet és anyagot? Mert nekem fontosabb a jó hangzás, mint 10-20 liter ide vagy oda.

HorsePower, az összes fájlt ki kell csomagolnod, majd futtatni a setup.exe-t Utána települ az.

Lex, a braun inkább subnak való, mechanikailag is terhelhetőbb, mint a HA31.
A 64 litert azért merem ajánlani, mert nagyon kis kiemelés mellett, ami nem is jön rosszul, a kisebb dobozméret jobb terhelhetőséget eredményez. Erre pedig szükség is van, a 87dB-es érzékenység mellett.
80 literben talán egyenesebb átvitel érhető el, de valamit valamiért. Nem kötelező mindig a program által ajánlott megoldást követni, néha jobb, ha a saját fejed után mész. Nemcsak az átvitelt kell figyelni, a maximális membránkitérést és a csoportkésést is.

Értem. Bár a csoportkéséssel még nem foglalkoztam eddig, de majd arra is sor kerül. Nagyobb problémám, hogy ha a braun-t bassreflexbe rakom, akkor nem tudok normális csövet méretezni hozzá. 8-10 cm-es cső esetén már egy metróalagúttal vetekszik a hossza. 6 cm-en még elfogadható, de, amit a JBL nem ír ki, de a WinISD igen, ilyen kis átmérőnél már süvöltene rendesen (gondolom). Pl. 6 cm-nél 16,4 cm hossz és 0,16 mach. 8,2 cm-nél 33 cm hossz és 0,08 mach 10 cm-nél 50 cm hossz és 0,06 mach. De pl. ha 36 db 3,2 mm-es lukat fúrok rá (19 mm hossz), akkor 0,04 mach.

Reflexcső: két darab 45*197-es egyenessel éppen használható.

Ok. Azt hiszem (ha jól hiszem ), hogy a WinISD-ben találtam egy hibát. A cső méretezőben, ha egy csőre kiszámíttatom a szélsebességet (átm. 6,4, 0,14 mach), majd a fele akkora keresztmetszethez tartozó átmérőt beütöm (4,5) két csőhöz, akkor fele akkora sebességet számol (0,07 mach), holott fele akkora keresztmetszeten dupla csővel ugyanakkora sebességgel kellene mennie a levegőnek. Szerintem. Vagy valamit nem jól tudok?

Valószínűleg arról van szó, hogy az átmérő nem egyenesen arányos a felülettel. Két 10 cm-es hangszóró nem ugyanaz, mint egy 20-as. Például.
És a cső belső felületére is igaz.

Keresztmetszetet írtam nem átmérőt, ami r*r*pi, azaz
1db * 6,4/2 * 6,4/2 * pi=32,2 cm2
2db * 4,5/2 * 4,5/2 * pi=31,8 cm2,
tehát a keresztmetszet, azaz a felület azonos.

Lex, igazad van, ha a winisd tényleg így számol, azzal egy újabb hibára derült fény.

Valóban, ekkora különbség már nem a nonlinearitásból ered .oh.

Kedves Lex és Többiek!

Ezt a hibát a programban Én is észrevettem, nagy átmérőjű csőhöz igen hosszú csövet ír, ez biztos nem jó, pláne gyakran kivitelezhetetlen, a labirint-hosszúságú cső.
Megtévesztő amit a program ír és zavaró.
Én úgy tudom, az jó kiindulási alap, ha a membránfelület 1/5-ét vesszük a cső keresztmetszetének. Kis teljesítményhez ez megfelelő.
Üdv! SMA

De ez egy szub láda, ami nem épp a kisteljesítmény kategóriába tartozik.