Oké, köszi .zold. A dekopírt meg a fúrót már izzítom. 19-es MDF lap milyen árban mozog, ezt úgy számolják, csak annyit kell fizetnem amennyit elhozok felületre, mint a bútorlapnál?
Én 2300/m2-ért láttam. Ebben már benne van a vágás.
A géppel megtervezik a kivágási mintát és ami marad hulladék (kisebb darabok), azt is beleszámolják.
Miért nem szeretitek a bútorlapot? Ahogy itt olvasgatok nagyrészt mindenki MDF-ből csinálja a dobozokat, holott a bl. sokkal tömörebb anyag. .forog.
Akkor olvass utána, mert az MDF sokkal tömörebb. Szemre is megnézheted a vágott élét. Az MDF sűrű és tömör, míg a bútorlap tele van lyukakkal.
Link Link2 Link3 Link4
Bocs nem jól fejeztem ki magam ugy mondanám, hogy merevebb. Egyébként mennyivel jobb az MDF? Azért kérdezem mert eddig bl.-ból csináltam a dobozokat és többen is mondták hogy ilyen jó meg olyan jó az MDF de amikor megkérdeztem hogy miért senki nem tudta igazából megindokolni!
Amit én láttam vágás után az nagyon szép volt, és tényleg nem lukacsos, az élek nagyon passzolnak.
Majd az okosak is írnak addig, amit én tudok, hogy sokkal jobban megmunkálható, mint a forgácslap. Tetszőleges mintát lehet belemarni, úgy, hogy a marási (vágási) felület sima marad, nem úgy, mint a forgácslapnál. Ha a hangszórót be akarod sűllyeszteni, vagy az előlap élét lekerekíteni, akkor szép felületet kapsz. Ez fóliázáskor is nagy előny. De ha nem akarsz fóliázni, akkor akár festheted is, mert sima a felülete. A forgácslap lyukacsos, szálkás érdes felületet ad, amit elég nehéz helyrerakni.
Tudom hogy nagyon szépen lehet vele dolgozni, főleg marózni. Az ilessztés viszont bl-nál is lehet ugyan ugy szép. Csak jó asztalos kell hozzá .zold.
Mire leírtam a hozzászólásomat Lex is írt egyet. Szóval a megmunkálhatóságát és mechanikai tulajdonságait ismerem abból lesz a dobozom előlapja. Igazából az akusztikai tulajdonságaira lennék kiváncsi. Konkrétan: az MDF vagy a bútorlap jobb hangdoboznak?
Ami nincs. És gondolom, a többség lapszabászatban levágatja a téglalapokat, a többit maga csinálja otthon azzal, ami van (bicska
). Egyébként, ha megnézed a hangfalgyártók oldalait, prospektusait, akkor kiemelik, hogy MDF-ből készült a doboz. Ez már meggyőző. Tavaly olvastam valahol egy összehasonlítást a kétféle lapról, de nem találom.
Valami olyasmi volt, hogy a forgácslap jobban berezeg mint az MDF.
Shalafi!
Megkérhetlek arra, hogy ezt az MDF-fel foglalkozó részt átraknád egy MDF kontra forgácslap topikba! Köszi
Hát ez egy jó téma lesz Lex! Egyébként van egy nagyon jó barátom aki mellesleg asztalos. Nála is mint mindenki másnál a jó munkához jó sok idő kell, de ettől függetlenül amit te kigondolsz és elmondasz neki azt úgy is fogja megcsinálni. Ritka dolog a jó asztalos, de van .zold.
Hoppá! Igen gyors voltál Shalafi. az előzőt is áttenéd a többihez? Köszi!
Kedves Mindannyian!
Az MDF azért mondható jobb anyagnak, mert szép a vágási felülete, sima, szebben megmunkálható az éle. Könnyű csiszolni, ráspollyal reszelni.
Jól lehet a csavaroknak besüllyeszteni, előfúrni.
A bútorlap, vagy pozdorja nehezebben munkálható, alig csiszolható, reszelhető, az éle könnyen törik, csavar szétnyomhatja még előfúrással is.
Összenyomható az anyaga, a szorítót nem szereti, sérülékenyebb az éle.
Több utómunka van a pozdorjával, több merevítő-lécezés szükséges hozzá.
Mélyebb frekvenciákon rezonál, "döng" a pozdorja. Az MDF inkább kopog, magasan rezonál és hamarabb megnyugszik.
Üdv! SMA
Érdekes, mert úgy olvastam, hogy az alap MDF sűrűbb a forgácslapnál és pont ez a jó benne, mert nehezebb anyagot, kevésbé mozgat a hangrezgés.
Lex Írta:Érdekes, mert úgy olvastam, hogy az alap MDF sűrűbb a forgácslapnál és pont ez a jó benne, mert nehezebb anyagot, kevésbé mozgat a hangrezgés.
Viszont arra nincs általános érvényű recept,hogy mennyire kell merevnek lennie a "fal"nak.Van olyan eset,amikor szándékosan "hagyják rezegni" a dobozt,bekalkulálandó a végleges hangképbe.
Apropó faforgácslap,figyelni kell arra is,hogy natúr-e vagy laminált,mert az utóbbi igen merev tud lenni.
Klinger-könyv 142-147. lap talán segíthet egy kicsit.
shalafi66 Írta:Klinger-könyv 142-147. lap talán segíthet egy kicsit.
Miben is?Ismered pl. a spendor bc1-est?(persze,hogy ismered,te is a hifimagazinon nőttél fel
)Tipikus rezonáns dobozzal,és pont az benne a szép,hogy az egyik legjobb beszéd,illetve énekhang monitor.Még ma sem vallana szégyent,sőt.
Véleményem szerint a dolog azért ennél árnyaltabb,mint ahogy a klingerben lerendezik.
A táblázat részre gondoltam, az anyagsűrűségekről, valahol ottvan, és valahol asszem a könyv is említ olyan dobozokat, ahol beleszámolják a dobozfalak rezonanciáit a hangképbe.
Meg valahol írtam már olyat, hogy nem kell szentrásnak venni ezt a könyvet.
Az MDF liszt-szerű anyagból készül, a BL pedig durva forgácsból. Ráadásul teljesen más a készítés technológiája, de ezt egy asztalos jobban tudja nálam. Az MDF anyaga homogén(ebb), ez látszik is a vágási felületen.
Ettől függetlenül nem vagyok meggyőződve, hogy nincs jobb anyag az MDF-nél hangfalgyártáshoz. Kóstolgatni kellene. Megpróbálom Salalát rávenni ilyen tesztre ha lesz némi szabadideje.
Csinálok neki egy-egy típusú hangszóróhoz mindenféle anyagból dobozt és mérhet hosszú-hosszú napokig.
A kétutas dobozok topikban pont most volt szó a doboz anyagáról. Shalafi említette a Klinger könyv 142-147. oldalát. Ott le vagyon írva, hogy a nagy sűrűségű anyagok a jók, de ezek nehezek, ezért nem praktikusak (ólom, acél, beton) Úgyhogy 20-as vaslemezből fogom csinálni a hangfalamat, de lehetőleg egy hajókikötőben, hogy a rakodódaruval arrébb tudjam rakni. .haha.
Kedves Lex és Többiek!
Nem lenne az jó, mert rezonanciába kezd a vastag anyag is és nehezebben csillapodik.
Ráadásul ez a vastag vaslemez "elszívná" a mágnes erejét.
Üdv! SMA
Ólom sokkal jobb. Nem bántja a mágneses teret, és a sugárzástól is remekül véd. És próbáld meg berezegtetni. Semmi rugalmassága.
A rezonanciákat én aszfaltozással gondoltam csökkentni .
Első lépésként , lestrapált pléddel kibélelni adobozt , úgy hogy tűzőgéppel jó feszesen rátűzni az oldalára . Ezután vizes alapu , sűrü aszfalt emulzióval jól átitatni az egészet . Így adva lenne a rétegvastagság is .
Oldószerest szerintem nem érdemes használni .
Laikusként hangosan gondolkodok: ugyan olvastam a Klinger könyvben a bitumenes rezgés csillapítást, de míg a magasabb frekvenciájú rezgéseket jól csillapítja, addig a mély hangokat tönreteszi, mert szerintem amikor a membrán befelé mozdul, akkor a nyomás növekedésével rugalmasan összenyomódik, így a reflex nyíláson kevesebb levegő megy ki, majd mikor a membrán visszaáll, akkor újra kitágul és kinyomja a maradék levegőt, ezáltal egy sima kemény ütést elnyújt, azaz lágyítja a mélyeket. Szerintem ezért írják, hogy csak nyitott szerkezetű anyagot (szivacsot) szabad alkalmazni, mert abba be tud hatolni a levegő (akár a csillapító vattába) és nem tárolja a nyomást. Ha jól tudom, akkor a bitumenes kenést közvetlen az oldalfalra írják és nem plédre, ami lyukacsossá teszi a bitument, így rugóként működik.
Úgy gondoltam a plédet teljes vastsgságában feltölteni bitumennel ,nem lenne az lyukacsos . Az az aszfalt amit valamikor használtam , száradás után is viszonylag képlékeny maradt , nem hiszem hogy túlságosan sok energiát tudna tárolni. Viszont a doboz rezonanciáit jól csillapítaná .
De ezt sajnos csak nyáron lehet csinálni .
A dobozfalak és a belül keletkező állóhullámok csillapítását nem lehet egybemosni.
A porózus, nyitott szerkezetű anyagok az utóbbit szolgálják. A dobozfalak rezonanciái ellen visziont jó lehet a bitumen.
Az aszfalt, kátrány, alvázvédő, mind bitumen alapú anyagok. A bitumen egy viszonylag képlékeny, puha, de tipikusan rugalmatlan anyag. Mint ilyen, erőhatásra alakváltozást szenved, de nem rúg vissza, nem tárolja az energiát, hanem elnyeli. Hogy mennyire, az erősen függ a vastagságától/tömegétől. Pont ezért jó rezgések okozta zaj csillapítására - lásd gépkocsi padlólemez. Ha a még lágy bitumenre/akármire felnyomsz valami laza anyagot, akkor sikeresen csillapíthatóak a falhoz érkező hullámok, tehát tovább mérséklődik a falra ható pillanatnyi nyomás okozta erőhatás. Két legyet egycsapásra. Azt hiszem ez a tömör összefoglalása a lényegnek. Rugalmas anyag biztos hogy nem jöhet számításba.
Kedves Mindenki!
Megmértem a doboz rezonancia-frekvenciáját, ha érdekel valakit.
MDF, 20mm-vastag, német anyag, kemény, de könnyen megmunkálható, szépen csiszolható. Viszonylag könnyű az anyag, de a kész doboznak van súlya.
Az anyag rezonanciája kb. 115Hz-en van.
Üdv! SMA
Ez most mérettől független, vagy konkrétan a Te dobozaidé?
Most olvasom a Praktiker katalógusát, amiben a 2. oldalon hirdetnek Polimerbetonból folyókát. A Klinger könyvben írnak Poliment betont. Lehet, hogy a folyókából is lehet hangdobozt készíteni?
Igaz, nem olcsó, mert 4600,- Ft az 1 m-es, de ha jól szól, akkor lehet belőle TL-t, vagy pl.
Lancettát (Subvoice utólagos engedélyével), de akár egy sima dobozt is. Egy próbát talán megér.
Kedves Lex és Többiek!
Ez konkrétan az Én dobozaim rezonancia-frekvenciája, legalábbis a méretekből adódó érték ez.
Nagyobb doboz mélyebben rezonál és az esetleg hallhatóvá válik, ezért kell merevítéseket beépíteni a dobozba.
Persze előfordulhat az, hogy valaki eleve rezonáns dobozt készít, hogy ezzel "erősítse" a mélyebb frekvenciákat, egy bizonyos tartományban.
Üdv! SMA
A rétegelt lemezről nem esett szó, bár a hangdoboz mint hangkeltő eszköz felmerült itt a végén. Senkinek sincs tapasztalata vele? (majd nekem lesz ha egyszer megépül a ládám)