Táp (pl. erősítőhöz)

[h_jozsi]

Azt majd én eldöntöm mit felejtek el. A válaszod nem az én kérdésemre válasz. Tudsz válaszolni vagy csak kötözködsz? Úgy látom az utóbbinál nem haladtunk tovább.

[SMA]

Kedves h_jozsi és Többiek!

Megértem a problémát, valamikor Én is küzdöttem ismeretlen trafóval, hogy kiderítsem a lényeges adatait.
Próbáljuk együtt:
1. a trafó méretei, megfoghatóak, mérhetők.
2. A huzalkivezetés vastagságából következtetni lehet az áramra, amit lead.
3. A mért feszültség és a vezeték-keresztmetszetből már szorozhatunk, kijön valamekkora teljesítmény.
4. Az áramsűrűség hálózati trafóknál 2-3A/mm2, ez elég nagy differencia, de behatárolható a kapott adatokból, a lehetséges áramterhelhetőség.
4. Több szekunder tekercs esetében ezek adatait összegezve kaphatjuk meg a primer teljesítményét.
5. Durva felosztás, ha ismerjük a vasmag keresztmetszetét, kb. 5-10-szeres értéke a vasmagkeresztmetszetnek - Wattban, a terhelhetőség. Nyilván anyagminőségtől is függ, nem lineáris az összefüggés.
6. Ha ismert a készülék, amiből kikerült a trafó, akkor megfogható szinte minden adata.

Egy ismeretlen, de többet nem előforduló trafóval nem érdemes bajlódni, sajnos sok a szemét, ami a különféle lóbálós-music-centerekben és egyebekben van.

Lex!
Sprint-Layout, küldtem rajzokat, LAY-állományban.

Üdv! SMA

[h_jozsi]

Kedves SMA, már nem tudom, hogy fogalmazzam újra a kérdésem.

Vehetünk példának egy bárhonnan származó ismeretlen trafót, vagy akár egy magunk által méretezett és elkészítettet is. Maradjunk akkor az utóbbi esetnél: megméreteztük, megtekertük, bevasaltuk, impregnáltuk, amit akarsz. És most tudni szeretnénk, nyújtja-e azt, amit elvártunk tőle, amire méreteztük. Ennek alighanem egy módja van: mérni kell. És innen kezdve mindegy, hogy saját készítésű vagy ablakon bedobott trafóval van dolgunk.

Hogy hogyan mérünk, az elég egyszerű. De hogy amit mérek azt hogyan értékeljem, ez a kérdés, és erre várok választ, nem a méretezési problémákra vagy közelítő becsléseken alapuló kétes eredmények meghatározására.

Mintha valahol olvastam volna a fórumon, valaki ajánlott egy linket Transzformátor méretezés c. könyvről talán djvu formátumban. Segítsetek, hol találom? Talán abban van leírás arról is, hogyan lehet mérni amit már valahogy összeeszkábáltunk.

[SMA]

Kedves h_jozsi és Többiek!

Bizonyára nehéz a felfogásom, de sebaj.

Tehát mindent tudsz a trafóról, de nem bízol a kiszámított eredményedben?!

Na itt van egy-két könyv, ami segíthet:
Magyari Béla: Rádiótechnikai zsebkönyv,
Dr. Bartha István: Rádiókészülékek és erősítők,
Domsch: Híradástechnikai transzformátorok,
Domsch(?): Kistranszformátorok,
Cikin: Hangfrekvenciás transzformátorok,
Zinke-Seither: Ellenállások, kondenzátorok, tekercsek,
A Rádiótechnika összes eddigi száma, Évkönyvei, amiben trafókkal foglalkoznak.
Az a gyanúm, ezekben sincs minden, minden(!) megírva.

Ha ettől még többre van szükséged, javaslom, keress meg egy trafógyártó céget, valószínűleg többet tudnak segíteni.

Üdv! SMA

[h_jozsi]

Azóta guglizom a netet a fenti könyvek után, különös tekintettel a Domsch művekre. Semmi! Mindössze annyit találtam - ez alátámasztja az elképzelésem - hogy létezik viszonyszám a névleges/üresjárati/zárlati áramok/feszültségek között. Csak azt nem találtam, hogy mennyi az a szám (legalább) mint elfogadott érték.

Tehát valamelyik adat %-ában meghatározható.

[h_jozsi]

A Domsch kulcsszóra megkerült a könyv: http://oldradio.tesla.hu/konyvek.html
Erősen elméleti mű, nem kifejezetten a hálózati transzformátorokkal foglalkozik, így el fog tartani egy darabig mire kihámozom a lényeget.

[SMA]

Kedves h_jozsi és Többiek!

Valóban, ezek viszonylag régi könyvek, azóta sincs újabb, sajnos.

Nem tudom, jól értem-e, de talán a veszteség miatt eső feszültség az, amire gondolsz?
Erre a Magyari féle könyvben van kiegészítő-adat, M102-es vasnál 53mm-es pakettvastagsághoz 6%-ot ad meg, mint "túlméretezést", a veszteségek miatt.
Nos, ez egy 180VA-es trafó; minél kisebb teljesítményű, annál nagyobb a veszteség, tehát 50VA-es trafóhoz talán a 10% jobb, túlméretezésnek.
Üdv! SMA

[SMA]

Kedves h_jozsi és Többiek!

Találtam még egy könyvet, ez viszonylag új, csak 20 éves.
Ferenczi Ödön: Elektronikai készülékek tápellátása, van benne trafóméretezés és adatok is.
Üdv! SMA

[h_jozsi]

Kedves SMA!

A Domsch könyv nagyon alapos, de mint írtam nem ragad le a hálózati típusoknál, szinte tudományos magaslatokban szárnyal. A fenti linken volt még egy másik Ferenczi Ödön, a Tápegységek amatőröknek. Ez szentel vagy 20-30 oldalt a méretezésre, de néhány mondaton túl ad vagy húsz táblázatot mindenről a szabvány magoktól a drótokig stb. mondván, ők az adatokat már számítógéppel kiszámolták. Hasznos, csak nem ez kell.

Hogy az általad leírt veszteség lenne-e az, azt így azért nehéz megítélni, mert a veszteségeket már eleve a méretezés szinte minden lépésébe be kell kalkulálni. Többek között azért is kell emelni 5-10%-al (mérettől függően) a szekunder voltonkénti menetszámot, hogy terhelve azt kapd amit szeretnél. De ez még mindig méretezési kérdés.

A táblázatokból az is kitűnik, hogy minél nagyobb vasmag, annál jobb lesz a hatásfok. Vagyis kisebb a veszteség. Helyből leszögezhetjük: egy kisebb tr vékonyabb huzalból jóval nagyobb belső ellenállás jelent egy nagyobbhoz képest, vagyis jóval több a veszteség. Tehát ha itt ugyanarról van szó, mint amit te említettél, akkor ez még mindig méretezés. Szerintem ez csak annyit jelent amit fentebb írtam: ennyivel kell emelni a menetszámot.

Amire én vagyok kíváncsi az a nettó, hatásos kivehető teljesítmény. A terhelési feszültség-áram görbe (egyenes) melyik pontján van? Hogy megint másképp tegyem fel a kérdést. .??.

[SMA]

Kedves h_jozsi és Többiek!

Úgy tudom, a hálózati trafóknál a szekunder-terhelhetőséget adják meg a táblázatokban.
Nyilván a terhelés jellegétől, fázistolásától is függ a levehető hasznos teljesítmény.
Nem tudok mást, mint javaslom a szakkönyvek tanulmányozását, hátha benne van valamelyikben pontosan, amire kíváncsi vagy.
Van még néhány jó könyv:
Magyari Béla: Elektrotechnika Mindenkinek,
Uray Vilmos: Villamos gépek üzeme, - ezt most kapom le a polcról, belenézek.
Hátha...
Üdv! SMA

[SMA]

Kedves h_jozsi és Többiek!

Lekaptam, belenéztem, 1974-es könyv, az első kb 100-oldalon tárgyalja a transzformátort, vannak benne vektorábrák is, talán ez kell.
Esetleg valamelyik ipari szakközépiskolai tankönyv, ami a transzformátorokat tárgyalja.
Üdv! SMA

[h_jozsi]

OK, hátra rálelünk. Sajnos én nem tudok olyan könyvet, ami mélyrehatóan foglalkozik a témával, a Domsch meg talán túl mély, tű a szénakazalban. Még előbányászom és is a tankönyveket, de mindet végigolvasni? Ezért fordultam a fórumhoz.

[Lex]

Elkészült a táp: Link
És ezzel a fúróval furkálom a panelt. Link
Nem bíbelődök holmi tápokkal. Van régi tápom is, meg a PC hátuljára kihúztam egy molexet és kész.

[Mócsing]

Megkérdezem itt is ,hátha van valakinek ötlete .
A 70 centis Videoton TV-nkben , hetente kell táp tranzisztort cserélni , amivel már módfelett tele a t***m . Eredetileg S2000 volt benne , a boltos mindíg BU 4508AX-et ad helyette . Lehet hogy itt van az eb elhantolva ? .tor.

[shalafi66]

Ha nem hamis a tranyó, akkor nem kéne gondnak lenni. De ha táphiba, akkor én másra tippelek. Van egy 4,3V-os zener, DP25 néven, ha ez beteg, akkor szokott ilyesmit produkálni. egyébként jó a sima bu508, 2508, s2000 ezektől nagyobb nem kell. Táp hibánál én automatikusan kihajítom majd az öszes félvezetőt a primer oldalon, tp40, 27, 31, 26, 21, és a cp26 kondit. Hirtelen más ötletem nincs, esetleg száradt kondi valahol, forrasztás, nyáklap-hiba. Ez persze csak akkor érvényes, ha thomsonos a tévé. Tudnak érdekes dolgokat produkálni...

[vava]

Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget tőletek!
Elkövettem egy ojan hibát, hogy az lm 3876-os ic-és erösítőmhöz 36V-os trafót rendeltem ami ugyebár az egyenirányítás után már 50,4 V lessz. Az erősítő meg tudomásom szerint 36-ot visel el.
Hogyan tudom eltüntetni a felsleget?
Előre is köszi: vava

[topeti]

Feszstab? Zener? Majd az okosok megaszondják.

[shalafi66]

Én valszeg lm317-ekkel csinálnám.

[shalafi66]

Hopp, nem jó, az csak 40V-ig használható.

[shalafi66]

.hm. Rájöttem, hogy nem tudok olvasni... De találtam jobbat. LM338 mondjuk. Az az 5A-ével elég is lesz.

[shalafi66]

Ennek az egyszerű változata mondjuk csak akkor működik, ha két külön kivezetett szekunder tekercse van a trafónak.

[Mócsing]

Shalafi.
Van ötleted honnan lehetne letölteni a táprész rajzát ?Elvileg ez Thomsonos TS6354 . Úgy emléxem az elkót már mértem , a müszer szerint jó volt . Aztán lehet hogy orvul meg döglődik .
Kösz az ifokat .

[shalafi66]

Letölteni nem tudom, de volt és van egy "műszaki hiba" nevű újság, a www.elektrodoki.hu oldalon érhetőek utol, és nekik regneteg rajz van a birtokukban. Emailben - ha megtartották jó szokásukat - teljesen ingyen szokták elküldeni a kért rajzokat, service manuálokat, eeprom tartalmat, stb. Már régen beszéltem velük utoljára, remélem minden úgy van ahogy írtam.

[Mócsing]

Van egy olyan fórum is , " Sok kapcsolási rajz". Sajna éppen valamilyen szerver hibájuk van .Mögnézem az elektrodokit .

[vava]

A trafóm telepközeped de nics különkülön telepközép kivezetve az erősítőknek.
Így is jó az a lm-es dolog?
üdv:vava

[shalafi66]

Most ilyen, vagy nem?

[h_jozsi]

Moccsing, TS4351 rajzom van. Ez bisztos Thomson, mivel a TS széria az tuttommal. A Waltham vallami más jelölésű. De asz nem 70 centis, aszt nem tudom, a táp egyezik-e vele. Küllömben mek a bugyuta műsorokhosz jó a rossz táp is. .ok. .zold.

[Mócsing]

Jozsi.
Ha az elektrodoki nem jön össze , megkérlek hogy psszold el a táprészt .
Nemsokkal utánna hogy írtam nekik , már küldték is . Sajnálatos módon csak a szöveg jöt át .Mindjárt értekezek velük .

[vava]

Salla!
Igen ien vagyok. Bár össz vissz három kábel lessz (5 a 230-as oldallal eggyütt)
Köszi a segtséget: vava

ui: elszált netem napokra de ezt az offtanodában részletezem .morcos. .morcos.

[shalafi66]

Ha szekunder oldalon három madzag van, akkor nem ilyen. És úgy egyelőre nem tudom hogy volna jó stabilizálni. Persze ha valaki más nem jelentkezik erre a nemes feladatra, kitalálok valamit egyszercsak.

[h_jozsi]

Új trafó rendel, ez meg a fijókba. Vagy kivasmagol és leteker. .zold.

[shalafi66]

Toroid. Elég volna csak a szekunderek kivezetéseit külön kibontani. Utána már jól és egyszerűen lehet ksiebb feszültséget gyártani.

[Lex]

Ahogy Józsi mondta: új trafó, esetleg a régit cseréltetni, ha lehet. A nagyobb fesz miatt elég sokat elfűtene a fesz.stabon. Ráadásul, lehet, hogy így nem lesz elég a trafó teljesítménye.

[Mócsing]

Jozsi.
Küld el a táp rész rajzát légyszíves !

[h_jozsi]

Privátojj egy czímet. Pl. Nagy Ló, Magyarország. .ordog.