[OFF]Ha becsúszik egy két betűkimaradás, az azért van, mert ki kellene lassacskán pucolnom a laptop-billentyűzetet
Egyébként nemrégiben egy kísérlet során a TL082 is túlélte a +/-24V-ot
Egyébként visszatérve: +/-65V-on próbálkozok, jelenleg MJE340/350 meghajtó párral, valamint 2SA1943 és 2SC5200 modell híján 2SA1302 és 2SC3281 végtranyó párokkal. Időtartományban semmi gond nincs, a torzítás egy fikarcnyival sem nő, röhögve, vajmi kevés torzítással, bőven SOA-n belül maradva lead 200W-ot 8 ohmra, viszont frekvenciatartományban... az MJE meghajtókkal már szimpla kompozit-darlingtonpár esetén is lehetetlen elérni értelmes fázistartalékot: már a tranzitfrekvencia elérése előtt megvan a 180 fokos fázisforgatás, szóval gerjedne mint az őrület. Sima darlingtont használva is vért kell izzadni a kompenzálással, hogy 40-45 fokos tartalék meglegyen. Oldalanként dupla sima darlingtonnal meg ha megőszülök, se jön össze 10 foknál több tartalék. Szóval Kapható HEStore-ban is az MJE 340/350, de emiatt kilőve. BD139/140-nel szépen működik frekitartományból nézve is, csak az meg gyakorlatilag nem bírna ki 130V-ot.
Megj.: közben jó megoldásnak kezd tűnni (maradva az MJE meghajtók): 100nF párhuzamosan a végtranzisztor bázis-emitterével. Sokkal barátságosabbá teszi a fázismenetet. Nem mellesleg 60 fokos fázistartalékkal! De azért kicsit félek ettől a dologtól, majd kiderül, ténylegesen mit is okoz, ha egyszer majd megépítem
Megj2.: Igen.. így meg szándékosan rontom le a végtranzisztorokat. 20kHz-en már tarajos sünt produkálnak a felharmonikusok 400kHz felett, igaz, maximálisan 3mV amplitúdóval a 13V-os alapharmonikushoz képest. 400kHz-et már a kutya se hall De mi van akkor, ha ezek intermodulációs torzítást okoznak a hallható tartományban. Na, majd kiderül.
[OFF] Viszont ma felszereltem egy nagyon fontos elemet a prototipusra: egy bekapcsolt állapotot jelző zöld ledet Kicsit Béka stílusában: "Zöld led nélkül senki se építsen erősítőt!"
(Egyébként az ok egyszerű: annyi dugó és asztali sor van az asztalom alatt, hogy nem tudom megkülönböztetni, be van e dugva a trafója vagy sem. Mert ha nem vagyok itt, lakótársam miatt kihúzom.. figyeltem az érintésvédelemre, ha engem meg is üt, egye fene.. de mást nem akarok még a véletlenre se bízni. Azonkívül a legeslegelső prototipusomat még észre lehetett venni, hogy be van kapcsolva: brummos volt )
[OFF2] Közben kipróbáltam az erősítőt fülhallgatóval is. Rémisztő, hogy az eddigi próbálkozásaim után mennyire nincs brummja, meg totál semmiféle alapzaja. És egyébként a hangjában sincs így sem semmi zavaró. Mert tapasztaltam, hogy ami hangszórón nem mindig jön át, azok a hibák fülhallgatóval észrevehetőek. De itt (egyelőre) semmi.
Szóval eddigi tapasztalataim: ha nem is sikerült megváltanom a világot, alkottam valami egész életképes dolgot
Tényleg rossz a fülem Épp azt tesztelem, hogy huzigálom ki és dugdosom vissza az A-osztályú meghajtófokozat emitter-ellenállását váltófeszen söntölő kondijait, egyszóval változtatom a nyílt hurkú erősítést. De nem tudom miért.. én semmi különbséget nem hallok. Pedig elvileg 1-2 tized %-ot minimum megugrik a THD a söntölő kondik nélkül. De az én fülemnek kb. ugyanúgy szól.
______________________________
Közben megépítettem rendesen is (lásd: Képesség rovat). Hallgatózok, de nem hallok különbséget a próbapaneles verzióhoz képest. Könnyen megépíthető, stabil erősítő. A hangja pontos, és precíz, azt adja vissza, amit a bemenetére kapcsoltunk. Valamint az a sejtésem, hogy bár még nem számoltam, elég kicsi lehet a kimeneti ellenállása (én ~x10mOhm nagyságrendre saccolok), ezáltal jó nagy a Damping-faktora. Ezt az is bizonyította, hogy 90%-os kivezérlésen elkezdtem ki-be kapcsolgatni a 8 ohmos terhelést, de a szkópkép meg sem rebbent. Hiába a 0,47 ohmos kollektor-ellenállások.. szépen dolgozik a hurok. Így a hangszórónak is jól megmondja a magáét. Mindazonáltal jó kis erősítő: preciz, részletes hanggal. Ha "rózsaszínmajompöcsefa" dobozba nem is fog kerülni fehérvakondbőr tanúsítvánnyal (By Roka ), szerintem egy szolid 19"-os rack-ben megállná a helyét akár egy kisebb stúdióban, akár egy színpadi kontroll-rendszerben. Majd ha levizsgázgattam, fejlődik majd tovább a dupla-darlingtonos verzió is >100W-ra
_________________________________________
Jó dolog ez a kompozit darlington. Szinte forróra hajtom a végtranyókat, de nem mászik felfelé a nyugalmi áram. Bár konkrétan nem tanították, rájöttem ennek okára (aki tanulni szeretne, annak most itt lesz):
A kompozit darlington (szokták még komplementer-darlingtonnak is nevezni) jellegét az első tranzisztor határozza meg (felső ágban -vegyük most azt- ez NPN). Az eredő darlington tranzisztor emitterkövetőben üzemel (közös kollektoros kapcsolás), így az első tranzisztor is alapvetően. Emitterkövetőnek a kollektorköre meg köztudottan áramgenerátoros, az eredő kollektor ellenállást a végtranyó B-E átmenete és az előfeszítő kollektor ellenállás adják. Megfelelő nyitó előfeszítés esetén hiába változik hőmérsékletre a végtranzisztor B-E diódájának nyitófeszültsége, ez nem okoz növekvő bázisáramot a meghajtó tranzisztor kollektorkörének áramgenerátoros mivolta miatt. Cserébe viszont a meghajtókat kell hőkompenzálni, mivel a munkapontbeállító tranzisztor konstans előfeszítő feszültséget biztosít (tulképp. Zener-diódaként viselkedik), de legtöbbször fizikailag könnyebben megoldható a dolog, lásd: B5, alulemez (én is úgy tervezem megoldani). A végtranzisztorokkal közös bordára tenni a munkapontbeállító tranzisztort.. sokszor elég körülményes.
Csak nem hagyott nyugodni az a Damping-faktor és kimeneti ellenállás téma, így kimértem. Az erősítő kimeneti ellenállása 50Hz-en kb. 20mOhm, azaz 8 ohmos terhelés esetén kb.400-as Damping-faktora, ami jó nagy. Magasabb frekvencián nem bízom az olcsó műszeremben, de gyanítom, hogy nem sokkal nő. Ahogy utánanéztem, ez a gyengébb hangszóróknak mélyben jót tesz, jobban megfogja őket az erősítő, de magasban állítólag kedvezőtlen.
Szóval kipróbáltam egy újabb dolgot (persze még csak szimulálva): mivel az egész szimmetrikus, és az alsó és felső ágnak is külön visszacsatoló köre van, ezért kihagyhatom a visszacsatolásból a darlington 0,47 ohmos emitter (ami a végtranyónak kollektor ) ellenállásait, és mindkét ágat közvetlenül előtte, a kollektorról csatolom vissza. Így hasonló FFT-t kaptam, mint a B5, csak már szinte szemmel is látszott a szinusz csúcsokon az az 1% körüli, ha nem magasabb THD 90%-os kivezérlésen. DE: ekkor 680 mikróval váltakozó áramú szempontból összefogtam az első fokozat emittereit, és lőn: visszatért a jó öreg 0,01% körüli THD, viszont a kimeneti ellenállás 0,22 ohmra nőtt, a Damping-faktor pedig kb. 30-ra csillapodott. Jó.. nem ettől a paramétertől függ az összhang.. de talán kicsit lágyít a hangján a megnövekedett kimeneti ellenállás. Egyébként apró módosítás csak, szóval ha megépül a párja, az egyiket modolom, és meghallgatom a különbséget. Bár nem biztos, hogy az én fülem meghallja
(2011. 06. 09., 12:50)zupp87 Írta: Az erősítő kimeneti ellenállása 50Hz-en kb. 20mOhm, azaz 8 ohmos terhelés esetén kb.400-as Damping-faktora, ami jó nagy.
Szia!
Hogy számolod ebből a damping-faktort, Rt/Rb? Semmi egyéb?
(2011. 06. 09., 12:50)zupp87 Írta: Az erősítő kimeneti ellenállása 50Hz-en kb. 20mOhm, azaz 8 ohmos terhelés esetén kb.400-as Damping-faktora, ami jó nagy.
Szia!
Hogy számolod ebből a damping-faktort, Rt/Rb? Semmi egyéb?
Én egy fórumon így olvastam.. De itt is így van: http://en.wikipedia.org/wiki/Damping_factor
Zload/Zsource
A kimeneti ellenállást meg úgy mértem, hogy fogtam egy PC-s szinuszgenerátort, 50Hz-en beállítottam a hangerővel 500mV kimenő feszültséget üresjáratban, majd ráakasztottam egy 0,47 ohmos ellenállást a kimenetre, ami 0,48V-ra húzta azt le. Ebből kijött, hogy 1,02A áram folyt, ami az Rb-n 0,02V-ot ejtett.. innen már Ohm-törvény
Nekem gyári erősítőm van, inkább kisebb és nagyobb terheléssel (8 ohm, 2 ohm) mérem.
Viszont felmerül a kérdés, hogy hiteles lesz ez a módszer egy feszültségerősítő esetén, ahol elviekben figyeli a kimenetet és ahhoz igazít? Nem értek hozzá, csak kérdezem.
Hitelesnek mindenképp az szerintem. Ugyanis bár közel ideális feszültséggenerátor a visszacsatolás miatt, de csak közel.. a kompenzálásnak is van egy határa, apró hibája, és emiatt valós feszültséggenerátorként kell rá tekinteni, még ha nagyon kicsi is a belső ellenállása. Emiatt mértem 0,47 ohm terheléssel, igaz, ésszel bánva a kimeneti feszültséggel (500mV). Ha ez nem lenne igaz ezekre a típusú erősítőkre, akkor mindegyiknek végtelen nagy lenne a damping-faktora. Én eddigi elektronikai ismereteimre támaszkodva állítom ezt (bár azok sem tökéletesek minden ponton, de olyankor utánanézek a hiányosságnak).
Egyébként reálisnak tartom az értéket, egy középiskolai gyakorlati könyvünkben egy differenciálerősítős elejű, teljesen visszacsatolt, 0,75 ohm emitterellenállásokkal rendelkező erősítőnek is a megadott kimeneti ellenállása néhányszor 10 miliohm volt, és ezt feladatként építés után ki is kellett mérni.
Na itthon még egyszer megpiszkáltam szimulációval.. majdnem teljes kivezérlés (Uki=13Vcsúcs, Rt=8 ohm, Rki=0,23 ohm).. 20kHz.. 2,1mV-os második felharmonikus.. és mellette 0,45mV-os első felharmonikus! Lehet tényleg csövesedik?
Végülis a hangszórónak mindegy, hogy éri el az alacsony Rb-t. Viszont akkor ez a mérés a beállt állapotot mutatja csak meg, a visszacsatolás hibáját és a vezeték ellenállását. Holott a magas damping ugye pont a gyors változásoknál lenne hasznos. Vagy nem jól gondolom?
Valószínűleg tényleg nem ilyen egyszerű. Helyes a meglátás. Sok dolog van, amire ki kéne terjeszteni az ezzel kapcsolatos vizsgálatot, amiket meg kell fognia a visszacsatolásnak, különösen a tranziensek esetén.. ez csak egy rövid kísérlet volt, hogy mégis kb. mennyi a kimeneti ellenállása. Ebből ahogy írtam is, még nem sok következtetést lehet levonni, főleg a magastartomány-beli viselkedésre nem.
Éés amilyen elvetemült vagyok, ezeket ha lesz időm, meg is vizsgálom
Pedig érdekes lenne azért ezeket megvizsgálni (más erősítőknél is), mert ha a gyártó meg is adja, ki tudja, a laborból jött-e a szám, vagy a marketing-osztályról.
Remélem, kitalálsz valami módszert rá
Esetleg tárolós szkóppal lehetne mérni, csak hát az ugye nem két forint.
Egyébként ahol dolgozom, ott van lehetőségem munkaidőn kívül méricskélni saját szabadidőmből És ott van egy két tárolós szkóp, meg mérésadatgyűjtők.. szóval meg lehet vizsgálni sokféle jeltipusra a kimenetet, különböző hangszórókkal.
Hát akkor mire vársz?
Arra gondoltam, hogy felveszem egyszerűen PC hangkártyával a jelet, utána azt ki lehet elemezni. Csak a terhelés rákapcsolását nem tudom, hogy oldjam meg pergésmentesre. Mondjuk 50 Hz körül lehet, tökmindegy.
Én legelőször is a szokásos Burst-vizsgálato(ka)t akarom elvégezni. Elvégre általában nem a terhelés a dinamikus, hanem a jel. Meg azokat a jelenségeket figyelni, hogyan reagál a kimenet egy esetleges induktív ill. kapacitív terhelésnél, valamint egy olyan komplex terhelőimpedanciával, mint egy hangfal különféle tranziensekre. Ez azzal a baj, ha a hallás szubjektív.. mindenki mást hall szépnek, jónak. Ezért ha objektíven akar az ember fejleszteni, meg kell elégednie azzal, hogy bizonyítottan jók mindenféle átviteli tulajdonságok. De lehet, hogy az adott hangfal akkor szól szebben, ha kicsit hagyják szabadon dolgozni, hogy maga mechanikus csillapítása csengesse le a tranzienseket. Vagy más esetben, gyengébb hangszórónál éppen meg kell fogni a grabancát. Ez pedig hallgatáskor, összehasonlításkor derül ki.
A madzagra én is gondoltam.. csak lusta voltam megismételni a mérést, a madzag tövén mérve a feszt azon a 30 centis, másfeles sodrott rézmadzagon tuti esett pici fesz 1A árammal.
Egy szó mint száz: minél több részletbe megy bele az ember, annál több új lesz, amit még nem tárt fel..
Közben variáltam még egy kicsit a visszacsatoló kört. Egyre kevésbé hasonlít mostmár a dolog a B5-re, vagy a Canopusra. És mind tisztán ohmos, mind komplex terhelés esetén dominánsak a páros számú felharmonikusok a páratlanokhoz képest, mind teljesen visszacsatolt, mind pedig ellenállás elől visszacsatolt esetben. Utóbbi kimenetét jobban elviszi a komplex terhelés, ergo nem fogja meg annyira.
Még majd tesztelgetés jön.. de ami már megépült, annak megépítem a párját is.. legyen már hosszú idő után egy sztereó erősítőm
Nos.. ott tartok, hogy rontottam a műszaki adatokon, úgymond szándékosan: megszántam a meghajtókat is 2,2 ohm emitterellenállással, így +/-28V-ról 30W-on 8 ohmon 20k-n 0,3% a THD, viszont ezt szinte csak a páros felharmonikusok okozzák. A félvezetősökre oly jellemző domináns első felharmonikus elég kicsi a másodikhoz képest. Szerintem KD se véletlenül tette be a TIP darlingtonokhoz azt a 3,9 ohmot.. műszakilag a B5 is korrektebb lenne azok nélkül. Az enyémben a 2,2 ohm nélkül kb. 0,02% körüli az előbb említett esetben a THD. Egyébként a legdominánsabb most a 2. felharmonikus. Szóval ha már dominálnak a páros felharmonikusok, kicsit szabadjára engedem hát őket Ehhez jön még a kb. 30-as DF.. De majd élőben úgyis kiderül. Mindenesetre már annyira nem hasonlít kísértetiesen sem a B5-re, sem a Canopusra.
Íme:
[attachment=50]
Az alapharmonikus 22V.
Hasonló kép bontakozik ki 1kHz-en is, csak némileg kisebb amplitúdókkal.
Ja, és rájöttem még valamire: jó helyről, sztereóban hallgatva a Videoton RT6303 tuner-emnek mégiscsak szép hangja van Még ezzel a két pöttöm Sony-val is.
(2011. 06. 20., 17:43)zupp87 Írta: Nos.. ott tartok, hogy rontottam a műszaki adatokon, úgymond szándékosan: megszántam a meghajtókat is 2,2 ohm emitterellenállással, így +/-28V-ról 30W-on 8 ohmon 20k-n 0,3% a THD, viszont ezt szinte csak a páros felharmonikusok okozzák. A félvezetősökre oly jellemző domináns első felharmonikus elég kicsi a másodikhoz képest. Szerintem KD se véletlenül tette be a TIP darlingtonokhoz azt a 3,9 ohmot.. műszakilag a B5 is korrektebb lenne azok nélkül. Az enyémben a 2,2 ohm nélkül kb. 0,02% körüli az előbb említett esetben a THD. Egyébként a legdominánsabb most a 2. felharmonikus. Szóval ha már dominálnak a páros felharmonikusok, kicsit szabadjára engedem hát őket Ehhez jön még a kb. 30-as DF.. De majd élőben úgyis kiderül. Mindenesetre már annyira nem hasonlít kísértetiesen sem a B5-re, sem a Canopusra.
De miért teszel bele emitterellenállást ? A munkapontjuk így is szépen be volt állítva stabilra, most csak valamivel kevésbé melegszenek majd a meghajtók. Ne feledd, hogy ha komplett előfokot-szabályzót-RIAA korrektort is elé akarsz tenni, akkor a bemenetre is már egy erősen torzított jel kerül, amit majd csak tovább fogsz erősíteni. Szerintem jó volt ellenállat nélkül is.
Az a 2,2 ohm szerintem nem oszt nem szoroz a meghajtók melegedését illetően (3,5mA a munkaponti áramuk kb.).. a meghajtók munkaellenállásai jelenleg 220 ohmosak Én egy kis melegséget várok tőlük hangban, jól eleresztik a második felharmonikust. Mindegy, a panelba majd beletervezem, aztán ki lehet mindkétféleképpen próbálni. Mindenesetre kezdek rájönni, hogy még mindig szűk látókörrel szemlélek egy két dolgot. Valamint pár olyan dolgot juttatott eszembe egy HE-s fórumtárs a B5-ről konzultáció során, amire aztán "óóóafranc.. tééényleg.. csak egy kicsit kellett volna gondolkodni, és nem mondok hülyeséget". Tanul az ember folyton folyvást.
U.i.: mit ad ég, úgy néz ki, hogy közvetlenül a B5 alkotójával sikerült konzultálni?
Odáig jutottam, hogy meg is mutattam neki, hol tartok.. és elvileg már senem B5, se nem Canopus Nem kapott különösebb kritikát.. csak azt nem értem egyelőre, miért titulálta KD A osztályúnak a kimeneti fokozatot Én mindeddig úgy tudtam, hogy ez AB. (kb. 15mA nyugáram.. )
Hülyeség ellen nincs ez se védve Mondom már kipróbálom, hogy van e különbség, ha összefogom az első fokozatok emittereit egy elkóval, mint azt már írtam. Elvileg kiküszöböli a 2 visszacsatoló kör asszimetriája okozta viszonylag nagy közös módusú áramot, ami asszimmetria esetén plusz torzítást okozott (legalábbis KD így magyarázta nekem ezt az esetet). Nosza, érintsünk a 2 ellenálláshoz elkót.. közben mondtam is: "lássuk, hogy bírja a vandálkodást". Hát sehogy: azonnal repült a 2 végtranyó, ugyanis: két másik ellenállásra sikerült tévedésből rátenni, amivel a végtranyók bázisait húztam össze, így adva nekik kb. 15V-os Ube feszt, amitő rögvest kinyiffantak. De végtranyócsere, és megy. Most abban az oldalban BD249/250 van, hirtelen azt találtam. Apám készletéből csórtam annó, sosehasznált, érintetlen MEV darabok De hangra nem hallok így a két oldal között akkor se különbséget. Tényleg rossz a fülem.
Sziasztok, van egy Videoton Cleopatra erősítőm és végfok, rádió hibája van. hol lehet cuccot rendelni hozzá. A rádión meg nem jön be semmi . A válaszokat előre is köszönöm Sziasztok.
(2011. 07. 12., 14:37)Szilárd81 Írta: Sziasztok, van egy Videoton Cleopatra erősítőm és végfok, rádió hibája van. hol lehet cuccot rendelni hozzá. A rádión meg nem jön be semmi . A válaszokat előre is köszönöm Sziasztok.
Nem vagyok benne biztos, de a Cleopatra mintha még OIRT normás lenne csak - azon nem is fog bejönni semmi. "cuccot" rendelni nem lehet, max. a vaterán vagy egyéb helyekről beszerzel egy működő példányt.
Igen, én is úgy tudom, hogy a Cleo már OIRT és CCIR normát is tud. FCC-t nem. Egyébként az én RT6303-asom is 104-ig tud hivatalosan, viszont elmászott a tunerkocka hangolása, és fogja a Bartókot a 105,5-ön
(2011. 06. 20., 17:43)zupp87 Írta: Nos.. ott tartok, hogy rontottam a műszaki adatokon, úgymond szándékosan: megszántam a meghajtókat is 2,2 ohm emitterellenállással, így +/-28V-ról 30W-on 8 ohmon 20k-n 0,3% a THD, viszont ezt szinte csak a páros felharmonikusok okozzák. A félvezetősökre oly jellemző domináns első felharmonikus elég kicsi a másodikhoz képest.
Az "első felharmonikus" tudtommal az alapharmonikus (F1), amely maga a mérőjel, nem torzítási termék.
A második felharmonikus F2=2*F1.
A harmadik felharmonikus F3=3*F1...
Szóval?