HANGSZORO.NET fórum

Úgy néz ki, nem sikerült valami megbízhatóra megépíteni a fent említett szerzeményem.. érzékeny volt a földhurokra, és ha véletlen azt kapott, gerjedt, mint a szél. És egyszer csak hangszóró nélkül kapcsoltam be, és ez a művelet hazavágta újfent a végtranyókat. Úgyhogy inkább nekiláttam a szimmetrikus kapcsolás birizgálásának. Átszámoltam 2x12V-os trafóra, kb. 8-10W-ot ad le úgy, szobába meg bőven jó lesz A szimmetrikus felépítésből adódóan kevésbé hajlamos a földhurokra, szimmuláltam is egy párat. És ami meglepett, a tápfesz asszimetriára kicsit se érzékeny. Valamint nekiláttam tudatosan alakítani az amplitúdó-fázis karakterisztikát, miután felelevenítettem egy olyan fontos, rég tanult dolgot, hogy fázistartalék (akinek mégsem lenne világos: a fázistartalék az egységnyi hurokerősítéshez tartozó fáziseltérés kivonva a 180°-ból, és minél nagyobb ez a tartalék, annál kevésbé okozhat gerjedést egy építés során bejövő újabb gyök, töréspont fázistolása, de ha túl nagy, romlanak a dinamikus tulajdonságok). Jelenleg elviekben 60°-os fázistartalékra van kompenzálva, és a fázismenet szig.monoton csökkenő jellegű (volt ám neki legelőször visszahajló ága is ), valamint a dinamikus tulajdonságok is jók (pici túllövés, de határozott élek, enyhén látszik mondjuk a csökkenő fáziskarakterisztika hatása a felfutó él picit lomhaságán, de minimálisan.. 20kHz-es négyszögjelet szemre egész szépen visz át.. bár a valóság picit tényleg más lesz.. de sokat előrevetíthet a szimuláció). Szóval remélem így, hogy már nem vaktában lövöldözök a kompenzálással, kevésbé lesz gerjedékeny.

Uploaded with ImageShack.us

Íme a már látott kapcsolás (kicsit amúgy is finomhangolva), valamint frekvenciakompenzálva. A fölső az erősítés dB-ben, az alsó a fázismenet. C22 és C23 a tranzisztorok hűtőfüle (kollektor) és a hűtőborda által alkotott kapacitást képezik, csillám dielektrikummal számolva. Az R23 pedig a hűtőborda földelő vezetékének ellenállása (kicsit nagy, de szélsőséges esetre tervezek). A feszerősítő tranyók túlkompenzáltnak tűnnek a 82p-val, de azért kell, mert a 220p a meghajtókon ellene dolgozik, ami meg kell az előbb említett hűtőfül-kapacitás kikompenzálására. Ha a meghajtókról elhagyom a 220p-t, vagy kisebbre veszem, csavarodik a fázis, lépcsős lesz az amplitúdó, és elég nagy a gerjedésveszély. Az ábrán is látszik, hogy így 60-61 fok körül van a fázistartalék, és majd mellékelek még ábrát, de 50kHz körüli négyszöget is aránylag szépen, viszonylag gyors felfutással, kis túllövéssel átvisz. És úgy néz ki, egyelőre nem gerjedékeny, tehát nem megyek feljebb a fázistartalékkal, csak ha építés közben előjönne, hogy muszáj.

---

Bár kicsit zsúfolt, de sztem látszik a 3 töréspont.

---

Bár kicsit zsúfolt, de sztem látszik a 3 töréspont..
Ami érdemlegesen 2.. a harmadik 100MHz fölött van, szemre másodfokú jelleggel, valószínű az amplitúdó karakterisztika már a számítási pontatlanság miatt is olyan, amilyen.. Bár nem tudom.. nem vizsgáltam még ilyen tartományban áramkört.

Mond, hogy ezt pár év múlva én is tisztán érteni fogom! .forog.

Közben leszimuláltam a B5-öt is, ugyanazokkal a végtranzisztorokkal, csak ugye azt a megadott +/-36V-os táppal. A nyugalmi árama és az offszete annak sem érzékeny sem a tápfeszváltozásra, sem a tápfesz asszimetriára (mondjuk az asszimetriára az enyém jóval érzéketlenebb ), viszont amit észrevettem, hogy a B5 1kHz-en, 80%-os kivezérlésen már 0,9%-os THD-t produkált, míg az én, átfogó visszacsatolásos verzióm 20kHz-en, teljes kivezérlésen 0,01%-ot, ugyanazokkal a félvezetőkkel. Valószínű, hogy az MJL tranzisztorokkal kedvezőbb eredményt hozna (B5 szimulációmban csak azok tértek e az eredeti kapcsolástól, TIP41/TIP42 tranzisztorokat használtam, ami kb. BD249/BD250). Műszakilag ez az előnye az átfogó visszacsatolásnak. Viszont fülre lehet, hogy nem minden az, amit a műszer mutat.. Egyébként ugyebár fent BD135/136-tal van szimulálva, és azok szebben dolgoznak, mint a végsőleg belé szánt BD241/242, ill. a TIP41/42, de ezekkel is ki lett próbálva az enyém, és max. század százalékos különbségeket okozott. Egyébként a B5 20k-n is kb 0,9%-ot produkál.

Igen, ez méréseknél is előjött annakidején.

Akkor nem hülye a PSpice az ő modelljeivel!
Egyébként az MJL párra kíváncsi vagyok, hogy azzal mennyit javul a TIP41/42-höz képest. A darlington az megvan spice-ban, a TIP122/127, azokat nem bántottam, meg a többi tranyót sem.

Ráadásul ilyen 0,8-0,9 körüli értékre emlékszem RMAA-s tesztnél.

És egyébként ahogy nézem, a páros számú felharmonikusok a dominánsabbak.. csakúgy, mint a csöves erősítőknél.. talán ez lehet a B5 varázsa, ami miatt sokan dicsérik.

Szinte biztos vagyok benne.

És ahogy most nézem, ezt a tulajdonságát az én verzióm is örökölte.. csak sokkal kisebb mértékben vannak jelen a felharmonikusok, de azok közül is a párosak a jelentősebbek. Egyszer megépítem mindkettőt, és füllel is összehasonlítom

mikor is lesz az? :-D

Saját műveimből már 3-at megépítettem Ennek a szimmetrikusnak most terveződik a panelja.. csak lassan érnek nálam meg ezek a dolgok.. sok a vizsga egyelőre
Egyébként pedig valószínűnek tartom, hogy bár az én kapcsolásomnak úgy néz ki, példás lesz a fázismenete, és vajmi kevés a torzítása, a profi füleknek csak egy "hmm" erősítő lesz.. mert ha a műszaki tartalom minden lenne, akkor senki sem hallgatna csöves erősítőt. Tipikus példák ere amúgy a japán erősítők, amik köztudottan műszakilag nagyon precizek, viszont sokan mégsem esnek hanyatt tőlük, ellenben mondjuk a B5-nek sokan ódát zengenek, holott látszik, hogy a torzítása kb. két nagyságrenddel nagyobb, mint egy preciz Yamaha erősítőé (kb. azok is 0,01 körül lehetnek, mint az én kapcsolásom..). De egyelőre én kezdő mérnökként, kevés tapasztalattal nem tudok mást tenni, mint műszaki adatokra tervezni. Viszont azt úgy néz ki, már viszonylag jól
(Megj.: fázismenetre visszatérve, a B5 kanyargós, visszakunkorodó fázismenetet produkált, elég kevéske fázistartalékkal, mondjuk azt, hogy mennyire gerjedékeny, azok tudják megmondani, akik már megépítették).

:p
csövesből is lehet alacsony torzítást kihozni.

(2011. 05. 24., 13:22)zupp87 Írta: [ -> ]Egyébként pedig valószínűnek tartom, hogy bár az én kapcsolásomnak úgy néz ki, példás lesz a fázismenete, és vajmi kevés a torzítása, a profi füleknek csak egy "hmm" erősítő lesz.. mert ha a műszaki tartalom minden lenne, akkor senki sem hallgatna csöves erősítőt.

Ebben nem vagyok biztos. Bár igaz, hogy más és más a csöves és a félvezetős hangképe, de itt szerintem a sznobéria a legnagyobb ellenfeled. Ha az erősítődet szépen bedobozolnád, mondjuk ghánai rózsaszínmajompöcse-fa dobozba, nem lenne rajta más csak egy aranyozott ki-be kapcsoló, egy gravírozott sorszám, egy 3 millió forintot közelítő árcédula meg egy fehérvakond-bőrre írt tanusítvány miszerint minden darab egyedileg, kézzel készült - nos, akkor mindenki áradozna az erősítőd képességeiről, megemlítve, hogy olyasmi mint a B5, de annál jobb, olyan a hangzása mint egy középkategóriás (értsd 1,5 millió) csövesnek. 8)

Sajnos ez az ipar már csak ilyen - olvastam arról, hogy egy egyszerű olvadóbiztosíték (ami a tápot védi) 9 ezer magyar forintba kerül. A vájtfülek persze azonnal hallják is a különbséget! .angyal.

A kismegszakítóval ugyanez a helyzet. Egyszer néznék meg a hálózat 50Hz-ét. :-D

Tanszéki munkám során én gyakran szembesülök vele (energiaminőség-vizsgálatokat végzünk), és elmondhatom, hogy sokszor jó, hogy nem látják, mert akkor bekerülne a Hi-End kínálatba egy több milliós, ultra csendes, aranyozott szinkrongenerátor..

Van neked üzleti érzéked. :-D

Amúgy meg mint a Jean Hiraga eredeti leírásában szerepel a LeMonstre tápja: 160VA trafó, graetz.. ez tölt (+/- a táp) összesen 4 db 68000uF kondit, 4,7 ohmos ellenállás eztán, amin keresztül 2x2,2F kapacitást tölt, párhuzamosan 45Ah-s akksikkal. Nekem most 6800u van a kis kvázikomplementeren (ez amúgy megbízhatóan üzemel, nem úgy mint a nagytesója üzemelt ), plusz 100u-val szűröm 4,7k után a bázisosztót.. akármilyen csend van, één egy deka brummot nem hallok az (elvileg átlagosnál jobbnak mondott) fülemmel. Tanulság: ha annyi pénzed van, hogy vasvillával hajigálod a padláson, és az erősítő véletlenül (még egzotikus alkatrészekből is) pár ezerből kijön.. költsd akksikra meg drága, speckós pufferekre a többit Az aranycsatlakozó-ezüstvezeték-csicsásdoboz mániáról meg kolléga már fent beszélt

Uploaded with ImageShack.us

Nade hogy folytassam a megkezdett témát: közzéteszem a B5 szimulált amplitúdó-fázis karakterisztikáját. Látszik, hogy nem egészen 15 fokos fázistartalékkal dolgozik.

---

http://www.heedaudio.hu/hu/term_teszt.html

Utolsó előtti cikk. Hisz amit én alkottam, az majdnem a Canopus, ahogy már jóval fentebb említettem. Csak a frekvenciakompenzálásban, az első fokozat munkapontjában, valamint a visszacsatoló ág impedanciájában tér el a kettő. Végülis na.. ez azért nagy különbség De amúgy arra én is rájöttem, hogy elég jó tulajdonságokkal rendelkezik maga ez a szimmetrikus felépítés. Én speciel csináltam belőle egy elvileg kiszámíthatóan viselkedő, látszólag bolondbiztos, nagy sávszélű "műverősítőt" Majd meglátszik, mire lesz elég.
Megj.: azt még nem is mondtam, hogy ezeket az eredményeket ~7mA-es végtranyó-nyugárammal sikerült elérni. A meghajtó tranzisztor a kompozit darlingtonban ~5mA-re van előfeszítve, a viszonylag kis tápfesz miatt ez nem okoz neki különösebb gondot egy BC337/327 párnak sem, ami végül benne lesz.
Megj.2.: számoltam teljesítmény sávszélességet (+/-17V táp): 10Hz-80kHz @ 11W/8ohm @ max.0,07% THD
Valaki tudja, mit ír elő a THX?

Na, összeraktam dugdosós próbapanelen, mondván: ha ott nem gerjed, akkor sehol se fog. És lőn: gerjedésnek nyoma sincs, munkapontja stabil, végtranyók melegedése nem viszi el, bár a meghajtóké picit igen (úgy néz ki, közös felületre kell szerelni a 2 meghajtót és a munkapontbeállítót), 20kHz-en fázistolás 1-2 fok, ennél lejjebb a Lissajous-ábra nyílegyenes teljesen kivezérelve, szóval öröm Otthon e verzióban meg is hallgatom
Megj: megrángattam rajta a 8 ohmos terhelést, le-rá kapcsolgattam gyorsan, hirtelen.. meg se rebbent a kimeneti feszültsége a szkópon.

Akkor kezdhetünk örülni.

Na meg is hallgattam, így próbapanelen, gréc+2x4700u/25V, elé egy kb. 30W-os kínai trafó, amit a kis 5.1-es mélyládikájából bányásztam kölcsön. Azt kell mondjam, kb. azt hozta, amit vártam: pontos, ultrapreciz. Főleg magasban. És ez okból kifolyólag a jelforrások hibáit is előtérbe hozza. Eddigi erősítőim kb. mindegyik jelforrásommal ugyanúgy szóltak. A mostani válogatós: az olcsó MP3-as discman-emmel hallgattam bele először a szokásos behallgatós CD-mbe: Patricia Barber: Café Blue. Irtó részletes magasak, sokszor már ijesztően éles a fülnek, viszonylag nagy tér: tetszett, de meg is ilyesztett, visszagondolva Király Tibor gondolatmenetére a VF2-nél: tetszik.. de mintha kicsit torzak lennének ezek a magasak. Az mp3 transzmitterből buherált mp3 lejátszóm meg az eddig más erősítővel tapasztaltaknál zárkózottabb visszafogottab, bár kétségtelenül precizebb. Megnyugvással töltött el, amikor meghosszabbítottam a jelkábelt, és rákötöttem a Kenwood asztali CD-re. Igaz, hallottam már tágasabb hangot is, de cseppet sem torz, mégis baromi részletes magasak, dinamikus mélyek. Mélyek.. hehe.. speciel csak a két kicsi sonyval próbálgatom, a nagy most a koliban van, hiányoztak neki a csajok.. a csajoknak meg ő MEN-re De vigyáztak eddig is rá, most se lett baja, cska még nem hoztam vissza.
Szumma szummárum: szerintem jó kis erősítő lesz ez, fejlődést mutat az előzőekhez képest. Bár azoknak talán a kondis kicsatolás miatt kicsit más volt a varázsa.. viszont ez meg a precizitása, részletessége, pontossága miatt tetszik.
Apropo: délután rájöttem, hogy a bordát a csillagpont lehető legközepére kell testelni. Ugyanis, megfogva a hűtőfüleket egyik kézzel, másik kézzel meg a test-csillagpontot, nincs semmi gáz. Azonban ha a másik kezemmel egy rosszul földelt pontot fogok meg, máris 100kHz körüli négyszög gerjedés van a kimeneten. A rossz földelés miatt pozitív visszacsatolást csinálok a bemenetre. Jó földelésnél természetesen ilyen nincs. Egyéb, váratlan, megmagyarázhatatlan gerjedés, mint az előző kapcsolásoknál, itt nem volt.

---

Uploaded with ImageShack.us

Íme. Meglepetésemre egyáltalán nem brummos. Pedig kuszálódnak ottan mindenfele az AC és DC drótok Viszont a kapcsolást kevés átkötéssel sikerült a próbapanelen összerakni. Megj.: A kék kondik mind 470u-sak, szemben a betervezett 220-szal (jobb mélyátvitele lett ezzel - mérve is), és azért ilyen ducik, mert csak 63V-osakat találtam nagyhirtelen A sarokban ott az a trafó, az 2x12V-os, kb. 30W-os, és kínai, és indokolatlanul kb. 45-50 fokos De ugyanígy ment már éveket a kis mélyládában, csak nem most fog leégni A krumpli 6,8 ohmos ellenállások a táppal voltak sorban, hiba esetére, de már áthidaltam őket.

Na ez érdekes, lehet, hogy egy ilyet én is összehoztam az LM1875-tel. úgy 50-96k-ig emelkedik a kimenőjel szintje, föntebb meg már nem tudok mérni.

Ennek nem emelkedik. Kimértem. Sőt, 70-80k-nál amiatt a halom szórt kapacitás miatt, amit a breadboard bevisz, csökken, és csúnyul a jel. 50-60k-ig szép. Majd panellal kiderül. Bár a hangja szerintem nem lesz sokkal másabb.

Mindenesetre szerintem jó lett. Lehet a fülemmel van a baj, és nem hallok minden apró felharmonikus-beli eltérést nagyobb színpadnak, tágasabb térnek, satöbbi.. Az a tény, hogy ezen a dugdosós vackon megbízhatóan működik, és még jól is szól, előrevetíti, hogy megbízható ketyere lesz, és ez részemről már egy eredmény Azonkívül meg kétségtelenül fejlődött a hangja az előzőekhez képest.

Amúgy, az elején a túlságosan éles, már-már torz magasakat a discman okozta. Csak az előző ezt fönt elmosta kicsit. Viszont ahogy írtam, a Kenwood CD lejátszómmal patent.

Egyébként a magas-dologra értetted az LM1875-ös történetet? Vagy a "megfogom, poz. visszacsatolást okozok, és gerjed"-re.
Amúgy régebb óta gondolkodom egy neven, ami szerintem erre meg pont illik

Majd megmérem pontosabban, de úgy rémlik, h. van valami emelkedés 50k fölött zaj formájában. Konkrétan nem tudom mitől lehet.

Közben kicseréltem a meghajtókat (BC546/556 párt) a picit nagyobb hőtehetetlenségű BD139/140 párra. Szimulálva a csere előtt domináns első felharmonikus szinte teljesen eltűnt, maradt a második, negyedik, és így tovább. Füllel hallgatva meg picit mintha barátságosabb lett volna, de lehet csak képzelem Ugyanis én nem hiszem hogy meghallom egy 1mV-os első harmonikus hiányát a 13,5V-os alapharmonikus mellett.. (82,6dB-es különbség.. ). Bár a valós tranyócsere okozhat más módosulásokat is, amire a szimuláció esetleg nem tér ki. Én mindenesetre egyelőre nem nagyon hallok semmit.

Ejnye. Micsoda tesztelő lennél te?

Rossz.. Mondjuk kimérni ki tudom

Viszont úgy néz ki, mégse vagyok elveszett tesztelő Végrehajtottam egy gyors cserét:
- ST BD241 helyett Toshiba 2SC5200
- ST BD242 helyett Toshiba 2SA1943
Szerintem határozottan jót tett ez neki. A részletesség megvan.. csak legfelül talán nem annyira reszelős. Egyébként ez szimuláció során is látszott, hogy a Toshiba tranyók kb. negyede amplitúdójú felharmonikusokat okoztak, mint a BD-k.
Egyébként kritikus volt ebből a szempontból az 1991-es Roxette - Joyride CD-m. Hiába FLAC-ból készült.. sok helyen kicsit ércesnek, reszelősnek hallottam, még a Kenwood deltamodulátoros asztali CD-mről is. Énszerintem most a legélvezhetőbb, még a két Sonyval is. Határozottan tetszik. Inkább csilingelnek azok a hangok.

Na kellett nekem emlegetni a tesztelést. :-D

Egyébként azt régebben is olvastam, hogy a Toshibák gyorsabb, precizebb tranzisztorok, mint a jó öreg BD-k. Egyébként a végtranzisztorok nyugalmi árama úgy 15mA körül van most. Szenben a B5 bemelegedés utáni 100mA körüli nyugáramával. És a hangja se lejjeb, se feljebb a 15mA-től nem változik fülre. Szimuláció szerint meg a nagyobb nyugáram még picit nagyobb torzítást is okoz. Gyors a hurok, szépen végzi a dolgát.. ez az előnye az átfogó visszacsatolásnak
Egyébként amit az előző oldalon említettem, hogy ügyelni kell a visszacsatoló ellenállások válogatására.. azt megtettem.

Én meg nézném az előző oldalon a képeket, de sehol semmi. Legközelebb akár a fórum képfeltöltését is használhatnád. Ha már egyszer létezik.

Nem kép volt.. vagyis volt kép is..
http://forum.hangszoro.net/showthread.ph...6#pid26576
Itt kezdődött kb. a szimmetrikus történet, ami most már össze van rakva Itt említettem meg, vagyis ezután egyel következő hozzászólásomban, hogy mivel két, úgymond egymástól független visszacsatoló kör van, azoknak össze kell lenniük válogatva.
Egyébként nem tudtam, hogy saját képfeltöltése is van a fórumnak A belinkelt bejegyzésben mé a képfeltöltés.hu-t használtam, azóta áttértem az imageshack-ra.

De már azóta újabb hülyeségen töröm a fejem...

Igen, olvastam, meg az utsó rajz szerint látom is. Csak gondoltam szólok, h. Ltűnt a képfeltöltéses egy időre.

:d gondoltam, h valami eszedbe jutott még.

Megduplázott darlingtonok alul-fölül Láttam már pár olyan kapcsolást, ahol csak a végtranyók vannak többszörözve a darlingtonban (párhuzamosítva), meghajtó csak 1 pár van.. Én a meghajtókat is dupláztam, így csak a meghajtókat kell válogatni, főleg nyitófesz szerint az azonos tipusuak közül. Ha azok egyeznek, a végtranyók páronként akár különbözőek is lehetnek, szépen dolgoznak együtt, kb. fele-fele arányban megosztva a munkát. Mégiscsak olcsóbb a 40Ft-os BD139/140-esekből venni egy marékkal, és válogatni, mint a viszonylag drága (~500Ft) Toshibákkal tenni ugyanezt. Mondjuk akkor érdekes a történet, ha 100W fölé akarok menni kimenőteljesítményben.. akkor meg +/-40V fölé kell menni, ahol már nem jó meghajtónak a BD139/140.. viszont jó az MJE340/350, és még az is csak 100Ft körül van. Legelöl maradhatnak a BC-k, középre meg a máshol is jól bevált MPSA42/92 pár.

---

Egyébként most Tarsynak ecseteltem épp, hogy szép és jó dolgok ezek.. de megélni tuti nem lehet ilyesmiből manapság.. ilyen szinten a köznépnek nincs rá igénye.. Hi-End területen meg amúgy is kicsi a fogyasztás, és oda meg valószínű, hogy nem elég. Ezért ábrándozom én ilyen célokkal a PA és a stúdiótechnika területén inkább, bár ott is elég telített a piac manapság. És ez is csak egy ábránd, mint az, hogy egyszer megtanulok dobolni vagy basszusgitározni Mondjuk a basszgitár esélyesebb, mert ismerősöm szerint ilyen korban már elég kötöttek az izületeim.