HANGSZORO.NET fórum

A gyárit nem nagyon ajánlanám.

Akkor másik magas mindenképp (mert ugye köztudott, hogy az 1,9 nem jó 2 útban), váltó újragondolás, és innen még két út van: ha a régi 582-est peremezem meg, akkor bezárni a dobozt, ha meg új 582-esek kerülnek bele, akkor újrahangolni Legalábbis én úgy gondolom, hogy a régi 582 inkább szeret bezárva lenni (vagy ez csak a nagyobbak esetén volt így?).
Na ez így megint jó sok pénz Legalábbis az én költségvetésemhez De lehet hogy elkuncsorgom ócsóba a két hangfalat Lacitól, és megcsinálom

Ha szép a membrán, akkor inkább a régi hangszóró. Esetleg kicsit bevonatolva. Nem árt az, ha a magasabb jóság miatt kiemel mélyben. Ha sok lenne, csillapítóanyaggal változtatható a cső jósága.

Szép. Sőt, ahogy néztem, az már impregnált membrán, és szerintem gyárilag.

Az jó, akkor maradjon. Én mondjuk nem olyan bevonatra gondoltam.

És kb. mennyibe' fáj a peremezés a két hangszóróra?

3k

(2011. 05. 19., 9:59)Veszett Roka Írta: [ -> ]

(2011. 05. 18., 11:13)shalafi66 Írta: [ -> ]Én azokra a könyvekre gondoltam, amiket kölcsönkértem, de még nem adtam vissza.

Azokra a könyvekre Wagner úr is sokat gondol

Nos, Lala jól mondja. A gátlásaim hiánya már nekem is fáj néha. Ebből természetesen az következik, hogy tele vagyok gátlásokkal és így reagálok ezek jelentős túlburjánzására.
Viszont itt a hangok lelkivilágával foglalkozzunk inkább, ne az enyémmel. :-D

hangszedő működik, az a kicsi én még nem mert hozzányúlni.

(2011. 05. 18., 8:32)Veszett Roka Írta: [ -> ]Szerintem a megfelelne első olvasmánynak :-D

... nézegetem az IP-d Veszett Róka. :p

De csak egy kis státuszt kaptál tőlem. 8)

(2011. 06. 19., 20:12)Wagnerur Írta: [ -> ]... nézegetem az IP-d Veszett Róka. :p

De csak egy kis státuszt kaptál tőlem. 8)

:-D Köszönöm ! Nagyon tetszik ! :-D

Kitűnőre érettségiztem. Ezzaz.

Ehh Jézus.Hát grat hozzá.

Tanár a diákhoz, zh eredmények kiosztásakor!
- Hmm.. érdekes a dolgozata fiatalember.. Dolby Surround
- Ezt meg hogy érti tanár úr?
- Öt pont, egyes..

Más: nem tudom ki próbálta-e, de nekem egy Hi-End guru tanárom egyszer azt mondta, hogy ha egy műsoros CD-t átírsz, hallható különbség lesz a kettő között. Manapság egy jó CD író bitről bitre ugyanazt írja át.. és jól olvashatóan, szóval ha nem ratyi a CD, akkor az elektronikának se kell többet közbejavítani lejátszáskor. Szóval én ezt vakmerő sületlenségnek tartom. Valaki ha esetleg tudja az ellenérvet, megköszönöm

Az írás nem lesz bit pontos, mert minden író hibázik. (KProbe, Nero PI/PIF teszt.) Az audio CD-nél pedig nem olyan jó a hibajavítás, mint egy adat lemeznél. Szóval a CD-lejátszó korrigál. Hogy ezt valaki meghallja? Hát biztos..

Ez mondjuk igaz.. ezt elfelejtettem.. Pedig anno tudtam, hogy emiatt 700 mega ha adatként használjuk, míg a 80 perc zene az kb. 800 megát foglal.. emiatt a hibázás miatt. De szerintem még egy kommerszebb CD-lejátszó is ki tudja ezeket a hibákat úgy korrigálni, hogy az egyszerű ember fia ne vegye észre.

A hájendesek mindent meghallanak (látnak).. Feltéve ha tudják, épp egy írott lemez szól

Azért az durva, hogy az első CD lejátszókhoz még hélium-neon lézert használtak. (most bogarat ültetett a fülembe ez a dolog.. elkezdtem hát róla olvasgatni )

---

http://www.head-fi.org/products/shanling...-transport
Nem olcsó (újonnan 2000 angol font körül van). Én egyelőre beérem az 1991-es gyártmányú Kenwood DP-2030-asommal

Csak nem menthetetlen a fülem.. épp magnófelvételt készítek unatkozásképpen CD-ről, és azt azért észreveszem, ha a magnó elektronikáján keresztülmegy a jel Itt kapcsolgatom ide oda.. gyakorlat teszi a mestert.. de messze vagyok még attól a valakitől, aki a Motorola és az ON-Semi MJL között is meghallja a különbséget.. pedig az ON-Semi a Motorola diszkrét hagyományos félvezetőinek gyártását folytatta 99-ben, úgy tudom ugyanazon a soron.

---

Egyébként nem tudom, hogy a kisimpedanciás lezárás (~10k), vagy más dolog teszi, de sokkal kellemesebb, teltebb hangú lett az RT6303 tunerem. De ha már a misztikumoknál vagyunk: lehet, hogy a Junoszty TV dipólantennája teszi.. (ami azonban biztos, sokkal jobb vele a vétel, mint egy szál dróttal )

Utóbbi számíthat azért.

Ha már itt vagyunk, "nagyáramú" előerősítőkről mi a véleményed?

Sokmindennel nem találkoztam én még.. egyebek között az említett nagyáramú előerősítő-témával sem. Utánanézek Van még mit tanulni amúgy is.. De ahogy hirtelen átgondolom, a végfok elejére értendő a dolog? Nekem most az első fokozatom 600uA nyugalmi árammal megy, és azt tapasztaltam, hogy 2-3mA körül már nem szépen dolgozik. A kaszkád második fokozata (ami meghajtja a darlingtonokat) kb. 5mA-rel megy, annak kell is minimum annyi, hogy szót fogadjon, és A osztályúként lökdösse a darlingtonokat. De ez egyfajta kapcsolástechnika. Kérdés, hogy pontosan mire gondolsz ezalatt, lehet könnyebben el tudom úgy képzelni.
Egyébként a Junoszty antennát ma akasztottam rá, de mióta ezen az erősítőn van, azóta valahogy teltebb az alja, nem sikít annyira. Megjegyzem: egy 10k-s balance poti zárja le most az erősítő bemenetét, ergo kb. annyi a bemeneti impedanciája. Eddigi erősítőimnek kb. 100k körül volt.

Találkoztam egy ilyen dologgal pár napja:
http://prohardver.hu/tema/hi-fi-rol_alta...16950.html

Így már világos. Szóval ennek hatására most megvizsgáltam az én végfokom bemeneti impedanciáját is. 100kHz-ig megvan a névleges 47kOhm, a fölött kezd csökkenni. 300kHz-nél 30kOhm, 700kHz-nél pedig 10kOhm. Tehát gyanítom, hogy ez előtt nem fognak letérdelni a jelforrások, sem az előfokok. A felső határfrekvencia elméletileg 400k körül van.
De ha szükség lenne rá, két dolog jöhet szóba szerintem előfoknak: viszonylag nagy nyugáramú (~20-30mA) A osztályú fokozat.. mivel szerintem a hasznos frekitartományon belül tuti nem megy le egyik végfok bemenete sem 1kOhm alá, az meg 1mA körüli áram 0dBm jelszinten, amit a 20mA nyugáramú A osztály szépen meghajt (de ha 1K alá megy valamivel, még akkor sincs baj). Vagy (a műverősítők kimenetéhez hasonlóan) egy azoknál izmosabb komplementer kimeneti fokozat. Meg az elő- és a végfok között viszonylag nagy, fűrészelt fólia csatolókondi. Ha A osztályú ~20mA-es előfokozatban gondolkodunk, végére tökéletesen megfelel a BD135.. a kicsi BC-k ekkora nyugárammal már nem dolgoznak valami szépen.
Na kb ez a szerintem.. De azért kíváncsi lennék egy nálam okosabb véleményre is

Ez nekem egyelőre megfelel.

Állj... felesleges nagyobb csatolókondi.. hülye vagyok Már 20k környékén is egy 1-2u-s fóliakondér reaktanciája elég kicsi... (1 mikrósé konkrétan 7,96 ohm). Szóval sületlenséget mondtam Mostanság elég sokszor megesik..

Megáll az eszem.. hogy lehet 4 ohmos autós hangszóróhoz olyan vezetéket adni, aminél a két szál eredő ellenállása 8 ohm?

Igen, a csatolót észrevettem. De ennyi még belefér.


Háát ez is egyfajta impedanciaillesztés, nemde?

(2011. 06. 22., 14:01)DjTaRsY Írta: [ -> ]Kitűnőre érettségiztem. Ezzaz.

Gratula DJ! most akkor mit is fogsz csinálni? Mármint hová mész tovább? Még mindig villamost akarsz vezetni? :-D

(2011. 07. 04., 6:54)Wagnerur Írta: [ -> ]Gratula DJ! most akkor mit is fogsz csinálni? Mármint hová mész tovább? Még mindig villamost akarsz vezetni? :-D

Ha nem emelkednek nagyon a ponthatárok a villamosmérnökin, akkor a BME VIK-en folytatom tovább.

http://focus.ti.com/lit/ds/symlink/pga4311.pdf

Valaki használta már az IC-t? Esetleg rá lehetne bízni a hangerőszabályzást minőségibb esetben is? Szerintem rá.. Egyébként ma találtam a kacatjaim között, fogalmam sincs már, mikor és honnan szereztem.. de még eredeti, használatlan állapotban van.

Épp most készülök erre, csak a 2311-el, sztem minden olcsó poti határozottan jól kiváltható vele, jobb, mint a feszültséggel szabályozható műverősítők többsége, vagy az olcsó digit potenciométerek.

Csak egy AVR kérdése az egész.

.. nem is olyan egyszerű dolog ez a skálázás..

---

(2011. 07. 06., 11:16)shalafi66 Írta: [ -> ]Épp most készülök erre, csak a 2311-el, sztem minden olcsó poti határozottan jól kiváltható vele, jobb, mint a feszültséggel szabályozható műverősítők többsége, vagy az olcsó digit potenciométerek.

Csak egy AVR kérdése az egész.

Speciel én Microchip™-párti vagyok Egyelőre..

Van rá kész szoftver. ... De avr-el csinálta egy BME-s ismerős.

Ha csak ezen múlik, én meg akkor megírom PIC-re, és valahol közkinccsé teszem Nekem többnyire 18F14K50-esek vannak itthon (~500Ft a ChipCAD-nél), meg 18F4550-esek. És azokba meg be is van építve az SPI kommunikáció. Ha az I2C-t fel tudtam benne éleszteni, akkor az SPI se lehet sokkal bonyolultabb

---

Amúgy azokat nem értem, akik minden apró feladatra mikrokontrollert akarnak alkalmazni. Pl a múltkor láttam olyat, hogy erősítő be-ki kapcsolásra és hővédelemre is PIC-et használt egy srác, írt róla cikket HE-n. Az én elvetemült elmém ezt a dolgot egy bistabillal és egy hiszterézies komparátorral (ami akár lehet egy tranyós Schmitt trigger is) oldaná meg, ami összesen állhat: 4 tranzisztorból, vagy pedig egy 747-es, vagy esetleg egy TL082-es tokból.

Ha már egyszer vannak fölösleges lábak a mikrovezérlőn, ugye ki kell azokat használni.

Árban mindegy, legolcsóbb használható AVR-t 460,- pénz körül lehet +venni.
..SPI az lesz az. :-D

Észre se vettem, és már túl is vagyok az ezredik hozzászólásomon De olyannyira nem vettem észre, hogy ez már az 1011-edik